A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
46 Befagyás. vastagsága 35—40 cm., iszap hőfoka 3"5 méteres víz alatt —(— 3'5° (L. — 11'5). Február 14-én 4 p m Balaton-Füred és Tihany közt a jég vastagsága 4(> Cili., vízhőmérséklet közvetlen a jég alatt -f- 2 3° C., 2 8 m. mély fenékvízé -[-4"0 (L. -J- 3'5). Ez volt az utolsó 10 év leghidegebb tele a Balaton mellett. 1893/94. évi tél. Aránylag enyhe tél ez, melyben a Balatonon kemény, aczélos jég nem támadt; sőt a megolvadt hólé megfagyása következtében kettős jég is volt, mely a tó szélesebb részein fel-feltört. ROSENBERGER JÁNOS tihanyi halászati bérlő közlése szerint azonban a szántód—tihanyi szorulatban november 20-tól márczius 19-ig állandóan be volt a tó fagyva. 1894/95. évi tél. Deczember 15-én (L. —2'0) reggelre vékony jégkéreg vonta be a Balatont, közepe azonban szabad maradt. Napközben a szél a jeget eldarabolta és felolvasztotta. 16-án (L. 2 6) és 17-én (L. 04) nincs fagyás. — 18-án (L. —2'6) reggelre fagyott, de még reggel széttördelte a jeget egy erős orkán. Napközben a széleken fagy. 19-én (L. — T0) reggelre a Balaton beállt, vékony jégkéreg képződött rajta, melyre a rákövetkező éjjel 15 cm. magas hó esett, melynek következtében a jégen vizes hó képződött és helyenkint áttörte a gyenge jeget. Ezen hó a jéggel kásává keveredett és 21-én reggelre (L. — 3'4) összefagyott az egész Balatonon. Ettől kezdve 27-ig éjjel fagy, nappal olvad; 27-én (L. —T6) erősen fagy, 10 órakor nagy rianás látható, melyet a szél erősen szélesít. Nappali olvadás, éjjeli fagyás így változnak 1895 január 1-éig (L. — 1T0), a midőn erősen fagy, úgy hogy 2-án (L. —2-8) a jég 6 cm. vastag lesz. 3-án (L. —2'6) 8 cm., 4-én (L. —4"2) 13 cm., 15-ére (L. T4) 20 cm. vastag lesz a jég. 15. és 16. közti éjjel és rákövetkező nap olvad a jég, elveszti aczélosságát, roskad, úgy hogy 19-én már csak 16 cm. vastag. 20-ikától (L.—5'8) kezdve hízik a jég, 23-án (L. — T6) már aczélosodik és 28-án (L. —5'8) 21 cm. vastag lesz. 31-én (L —3*2) és február 1-én (L.—2'0) nappal olvadás, utóbbi napon nagy rianás. 5-én a jég 19 cm. vastag. Ettől kezdve erősen fagy és 7-én két nagyobb rianás képződik Siófokig. A fagyás folyton tart, úgy hogy 10-én 26 cm. vastag a jég. Közben 8-án és 9-én az erős jégen levő havat az északi szél a somogyi oldal felé hajtja és nagy hófuvatok keletkeznek. Február 19-ére a jég 3(> cm. vastagságot ér el, a mely itt ezen télen a maximális vastagság. Ettől kezdve a jég többet olvad nappal, mint fagy éjjel, úgy hogy 27-én csak 15 cm. vastag; márczius 4-én azonban újból 28 cm.-nyi lesz a közben ráesett és odafagyott hóval együtt. Egyformán marad a jég egész márczius 13-ikáig (L. T8), a midőn éjjel-nappal tartós az olvadás, úgy hogy a hó a jégtől elválik és a jégvastagság 24 cm. lesz. A tartós, de lassú olvadás következtében 20-ikára a jég roskadoz, kásássá válik és 21-én a parton már víz látható. Márczius 25-én egy nyugoti szél a jeget megbontotta, úgy hogy a jég nagy táblákban úszik; 26. és 27-én pedig északi szél a somogyi partok felé hajtja a jeget. Április 1-én BalatonFüredről jég nem látható, feljegyző azonban 2-án benzin-motoros hajóval Siófokra akart menni, de Siófoktól 1 km.-nyire a tó tele volt jéggel egész Tóköz puszta partjáig, úgy hogy a hajóval nem lehetett átmenni. Másnapra a jég teljesen elpusztult.
