A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
36 /I viz hőmérsékletének évi menete. A közepes ingadozás az egy deczember kivételével mindenütt nagyobb a fenékvízben mint a talajban; a levegő közepes ingadozása pedig minden hónapban jóval nagyobb, mint akár a fenékvízé, akár a talajé. Az ingadozás maximuma a fenékvízben és a talajban április és október hónapokra, a levegőben pedig márcziusra, októberre, novemberre és deczemberre esik, vagyis minden esetben valamelyik tavaszi vagy őszi hónapra. Az ingadozás minimuma a fenékvízben és a talajban általában a téli hónapokra, különösen pedig januárra esik, a levegőben pedig a nyári hónapokra. 19. táblázat. A víz hőmérsékletének közepes extrémái és ingadozása. A déli órákban a tó közepén. Hónapok Maximum Minimum Ingadozás Május 22-0 14-7 7-3 Június ....... 249 19-0 5-9 Július 27-8 20-5 73 Augusztus 27-1 192 7-9 Szeptember 23-9 161 7-8 Október 197 110 8-7 A déli órákban végzett feljegyzésekből kiszedett közepes extrémák közül a maximum májustól szeptemberig bezárólag a 20 C"-on felül van, júliusban és augusztusban pedig 25 C°-on is felül. A minimum júliusban 20 C°-on felül van, júniusban és augusztusban megközelíti a 20 C ( l-ot, szeptemberben 15 C°-on felül van, májusban is közel jár a 15 C°-hoz. Az ingadozás legnagyobb októberben, legkisebb júniusban, különben a fentebbi táblázatban közölt hónapok közepes ingadozásának menete és jellege megfelel a 18. táblázatban a fenékvíznek ugyanazon hónapokról közölt adatainak. E) A fenékvíz, talaj és levegő hőmérsékleti viszonyai Kerekeden, összevetve a talaj- és levegő-hőmérséklettel O-Gyallán. Ugyanazokról az évekről, melyekről Kerekeden feljegyzések vannak, közlöm összehasonlítás végett az Ó-Gyallán végzett feljegyzések eredményeit is. O-Gyallán a levegő hőmérsékletét és a talajét O'O és 0'5 méternyi mélységben jegyzik naponkint háromszor 7 a m, 2 p m és 9 p m; a talaj hőmérsékletét egy és két méternyi mélységben naponkint egyszer 2 p m. Az előbbi feljegyzésekből csak a 7 a m adatait veszem
