A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
30 /I v iz hőmérsékletének évi menete. Végig tekintve a 15. táblázaton (lásd a 7—10. ábrákat), arra a meggyőződésre jutunk, hogy a vízfelület és a fenékvíz hőmérsékletének extrémái, akár a maximumokat, akár a minimumokat nézzük is, nem igen különböznek egymástól, a mint hogy a havonkinti közepes hőmérsékletekben sem igen tértek el egymástól. Leggyakrabban azt találjuk, hogy a vízfelület extrémája valamivel magasabb a fenékvizénél; de azért a megfordított esetre is van példa. Legnagyobb hőmérsékletet mértek a felületen az 1897. év július havában 27 4 C°-kal; a legkisebb 00 C°. A talaj hőmérsékletének maximuma áprilistői októberig bezárólag mindig alacsonyabb, mint a fenékvízé. Novembertől márcziusig legtöbbször magasabb a talaj maximuma, mint a fenékvízé, de néhány esetben egyezik is vele, néha meg, mint 1898. februárban és márcziusban, továbbá 1899. márcziusban kisebb a talaj hőmérséklete, mint a fenékvízé. 25" lO° )Ó° 5° 25" lO° )Ó° 5° ' s' /' / \\ \\ \\ \ 25" lO° )Ó° 5° / / • X. A \\ 25" lO° )Ó° 5° / / / / 25" lO° )Ó° 5° ' / / f \ s \ V 25" lO° )Ó° 5° i 4 j 1 Í -M n á 1 i ű <1 g -5 1 d ri 4 s c, y ío. ábra. Abszolút maximumok a fenékvizben ——és a talajban —. _. — jam. Kerekeden, 1899-ben. A minimumot tekintve, azt látjuk, hogy a talaj minimuma csak az 1897. év május havától szeptember haváig, az 1898. év június havában és az 1899. év április, június és július havában alacsonyabb mint a fenékvíz minimuma, a többi hónapban pedig mind a három évben magasabb. Szabályosnak látszik tehát ilyformán az az eset, hogy a talaj hőmérsékletének minimuma magasabban áll, mint a fenékvízé. Csak néhány olyan hónapban találunk példát a fordított esetre, midőn az egész hónapon át tiszta, csendes idő volt. Az ingadozásra vonatkozólag oly értelemben, hogy akár a felületen, akár a talajban mikorra esik a maximum, nehéz szabályt találni. Az ingadozás nagy váltakozása mellett ezen szempontból csak annyit mondhatunk, hogy a téli hónapokra sohasem, az őszi és tavaszi hónapok valamelyikére pedig (különösen októberre) legtöbbször esik a maximum. A felület és a fenékvíz ingadozását összehasonlítva, azt találjuk, hogy legtöbbször nagyobb valamivel a felületen mint a fenéken, néha azonban, mint 1897. év
