A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
26 /I viz hőmérsékletének évi menete. meglehetősen parallel történtek a déli 12 órával szemben, felvehetjük a feljegyzések havi átlagát a víz déli 12 órai hőmérséklete gyanánt. E szerint a fentebbi táblázat adatai a Balatonnak északkeleti, Tihany—Kenese közti részén mutatják a víz déli hőmérsékletét a tó közepén. A Balatonnak Tihany—Keszthely, illetve csak Boglár—Révfülöp közti részéről is van néhány feljegyzés 1894. és 1895. évről; de ezen adatokat se összehasonlításul, se önmagukban nem használhatjuk, mert a feljegyzés idejét a feljegyző sehol sem jelöli meg. A 14. táblázatban az 1897. év júniusi és júliusi adatait *-gal jelöltem meg azért, mert ezen hónapokról elszórtan csak 15—20 feljegyzés van. A 14. táblázat közelebbi megtekintése arról győz meg bennünket, hogy a Balaton vizének hőmérséklete a tó közepén a déli órákban májustól kezdve októberig bezárólag alacsonyabb, mint a levegő hőmérséklete. Három hónapban azonban, úgymint 1896. augusztusban, 1894. és 1895. októberben vagy igen közel áll a kettő egymáshoz, vagy éppen a víz hőmérséklete magasabb. Az első esetben az augusztusi nagymennyiségű (147 "%n-nyi Balaton-Füreden) csapadék szállítja le alacsonyabbra a levegőnek déli 12 orai homersekletét, a másik ket esetben pedig szeptembernek a többi évhez képest magas és a rákövetkező októbernek a többi évhez képest aránytalanul alacsony hőmérséklete. A hőmérsékletet befolyásoló időjárási tényezőknek — minők a csapadék, felhőzet, szélirányok — huzamosabb egyformasága ugyanis sokkal nagyobb fokban kifejti hatását a levegő hőmérsékleténél, mint a vízénél. Ezen időjárásnak ellenkezője, vagyis a tiszta, derült napoknak huzamos egymásutánja okozza ellenkezőleg, hogy a levegő havi közepes hőmérséklete néha a szokottnál sokkal magasabbra emelkedik, mint például 1892. augusztusban vagy 1894. júliusban, úgy hogy ekkor a levegő és víz hőmérséklete közti különbség 3-8—4-4 C ( )-ra rúg. E helyen azonban nem akarok bemélyedni a levegő és a víz hőmérséklete közötti különbségek részletes tárgyalásába, mert a kétféle adatok nem egy helyről és pontosan nem egy időből valók. Ilynemű összehasonlításra egy-két nyári hónap hőmérsékletét illetőleg lesz majd alkalmam egy később következendő fejezetben, a hol a hőmérséklet napi ingadozását tárgyalom az Almádiból vett adatok alapján, a hol a kétféle feljegyzések egy helyről és egy időből valók. Mindenesetre kár, hogy a többi hónapra vonatkozólag, különben könnyen érthető okokból, nincs feljegyzés. November hóra vonatkozólag több évről van ugyan egy-két elszórt feljegyzés, teljes azonban csak az 1894-iki, a melyből az tűnik ki, hogy a víz hőmérséklete magasabb, mint a levegőé. A víz hőmérsékletének maximuma mindegyik évben júliusra esik, utána következik augusztus hó, majd június és szeptember. Ugyanezen hónapok sorrendjében helyezkedik el a levegőnek maximális hőmérséklete is, a mely körülmény újból bizonyítja, hogy ily sekély és aránylag nagy terjedelmű tó vizének hőmérséklete csakhamar követi a levegő hőmérsékletének szabályszerű járását havi közepekben. D) Extrémák és ingadozás. Ezen részben első sorban az abszolút extrémákkal és ingadozással foglalkozom, minden évnek extrémáit és ingadozását föltüntetve hónapróldiónapra, és azután, bár csak néhány évre terjednek a megfigyelések, a közepes extrémákat és
