A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)
Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai
12 A víz hőmérsékletének évi menete. hőmérséklete vele szemben visszamarad. így például 1897. június hónapban a levegő hőmérsékletének emelkedése a megelőző hónappal szemben 6 fok, míg a talaj hőmérsékletének emelkedése csak 2 8 fok. A másik két esztendőben a levegő hőmérsékletének emelkedésében egyik hónapról a másikra ily nagy ugrást nem találunk, a miért azután a talaj hőmérsékletének emelkedése is mindenütt közeljár a levegőéhez. Itt is ki kell emelnem, hogy a fentebbi összehasonlításokat a levegő és víz hőmérséklete, de különösen a levegő és talaj hőmérséklete között csak azért tettem, hogy évi menetüket egymás mellé állítsam és így havi közepekben is feltüntessem a különbözéseket illetve megegyezéseket, de nem azért, mintha köztük ok és okozatbeli összefüggést kerestem volna, mert hiszen mindkettőnek ugyanazon egy oka van t. i. az insolatio, vagy egyátalán a nap melege, mely a levegőt alulról felfelé, a vizet fölülről lefelé átmelegíti. Szoros összefüggés van a felületi- és fenékvíz, meg az iszap hőmérséklete között, a mely már havi közepekben is szépen feltűnik, de igazi pontossággal csak a feljegyzések egymásutánjában követhetjük. Nagy mélységű tavaknál a víz hőmérséklete a fenéken egész éven át csekély ingadozásnak van kitéve ; mig a felületen nyáron át erélyesen felmelegszik, télen pedig a mi éghajlatunk alatt befagy. Ily csekély mélységű tónál azonban, mint a Balaton, a felülettől átvett hőmérséklet csakhamar elterjed a legalsóbb rétegekre is, úgyhogy a felület és a fenék vizének hőmérsékletében úgy a felmelegedésnél mint a lehűlésnél havi közepekben csekély különbözést találunk. Átlag deczemberben és januárban kisebb a felületen mint a fenéken a hőmérséklet ; februárban» márcziusban, áprilisban és novemberben ingadoznak, hol egyik, hol a másik nagyobb; a többi hónapban pedig állandóan a felületen nagyobb átlagban, mint a fenéken. A kettő közti különbség azonban havi átlagokban oly csekély, hogy legtöbbször alig tesz ki egy-két tized C. fokot, egy foknál pedig sohasem nagyobb. Jobban feltűnik a különbség már havi átlagokban is a fenékvíz és az iszap hőmérséklete között. Novembertől februárig, tehát négy hónapon át, mindig nagyobb az iszap hőmérséklete, mint a fenékvízé. Májustól augusztusig, tehát ismét négy hónapon át, a fenékvíz hőmérséklete nagyobb mint az iszapé. Márcziusban, áprilisban, szeptemberben és októberben pedig hol egyik, hol a másik kerekedik felül. Ezen hónapokban a fenékvíz és az iszap hőmérséklete közt levő különbségről igazi képet azonban csak akkor nyerünk, ha magát a feljegyzések egymásutánját nézzük. Ezen czélból az eredeti feljegyzések négy sorát iktatom ide, úgy mint a tavaszi és őszi hónapokból, továbbá a maximum és minimum idejéből. Május másodikától kezdve az iszap hőmérséklete állandóan alacsonyabb a fenékvíz hőmérsékleténél. A fentebb közölt eredeti feljegyzésekre — valamint a később közlendőkre vonatkozólag is — újból ki kell emelnem, hogy a víz és talaj hőmérsékletére vonatkozó feljegyzések napfelkelte idejében történtek. Ezen körülmény magyarázza meg azon tényt, hogy az iszap hőmérséklete már márczius 28-ikán majdnem négy C. fokkal magasabb a vízénél, a mennyiben ekkor a nappal már erős insolatio és erélyes felmelegedés a vizet egész fenékig felmelegítik; de míg a víz hőmérséklete az éjjeli lehűlés következtében alacsonyabbra száll, addig az iszap a már felvett hőmérsékletet jobban megtartja.
