A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 4-6. rész: A Balaton környékének csapadékviszonyai, növényfenologiai megfigyelésének eredményei, a Balaton vizének fizikai és chemiai tulajdonságai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1898-1911)

Sáringer János: A Balaton vizének fizikai tulajdonságai, 1. szakasz: A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai

BEVEZETÉS. Nemcsak gyakorlati, hanem tudományos szempontból is sok tekintetre nézve ajánlatos a nagyobb folyó és álló vizek hőmérsékleti viszonyainak kutatása. Szükségtelen részleteznem, hogy mily nagy szerepe van a víznek a természet háztartásában és az organismusok életében; hogy mily fontos például fürdőzés vagy nagyobb vízfelületnél hajózás szempontjából úgy a nyári hőmérsékleti visszonyoknak ismerete, mint télen a befagyás kezdetének, tartamának és a végleges felolvadás idejének legalább megközelítő ismerete. Érdekes és jelentőséges a tudomány szempontjából tudnunk, hogy a ráeső hőmennyiség minő eredményeket hoz létre a vízben és minőket a levegőben; hogy a vízfelület felmelegedését vagy lehűlését miként követi, vagy egyátalán minő viszonyban van vele az egész vízmennyiségnek, közelebbről a fenékvíznek a hőmérséklete; hogy a vízfelület alatt minő hőmérsékleti viszonyokat tüntet fel a talaj; hogy miként viszonylanak a vízterület ezen említett részei egymáshoz a maximális és minimális hőmérsékletek idejében és az átmeneti, azaz tavaszi és őszi hónapokban; hogy minő szélsőségek fordulhatnak elő az illető vízterület hőmérsékleti viszonyaiban és hogy eme szélsőségek milyen viszonyban vannak a levegő hőmérsékletének hasonló eseteivel; hogy a vízfelület alatt levő talaj hőmérsékleti viszonyai miképen felelnek meg a szárazföldön a talaj különböző mélységei hőmérsékleti viszonyainak ; hogy minő a vízfelület hőmérsékletének évi és napi menete és miként felel mindebben meg a levegő hasonló hőmérsékleti viszonyainak; hogy minő ingadozásoknak van kitéve a víz hőmérséklete naprólnapra, azaz mekkora a változékonysága, vagy mekkorák ezen változékonyságnak maximális értékei; hogy minő lehűlés kívántatik a befagyáshoz, hogy viselkedik a befagyott réteg alatt a víznek és talajnak hőmérséklete; mekkora arányokat ölthet a befagyás a jégréteg vastagságát és a befagyás időtartamát tekintve. Mindezek oly kérdések és megoldásra váró tételek, melyeknek fontossága azonnal szembe tűnik és a melyeknek gyakorlati ismerete régtől fogva lekötötte az ember figyelmét, de közelebbi és már egészen tudományos szempontból való megoldásuk csak az újabb idők vívmánya. Készülékek és megfelelő áldozatok kellenek hozzá, hogy a fentebbi szempontokból kimerítően vizsgálhassuk valamely vízfelület hőmérsékleti viszonyait. Nem czélom, de nem is tartom alkalomszerűnek, hogy az ezen irányban történt régebbi vizsgálódásokat ide iktassam; utalok e tekintetben FÖRSTER ADOLF-nak: «Die Temperatur fliessender Gewässer Mitteleuropas» czímű munkájára, melyben az ide vonatkozó adatok megtalálhatók. Rend-