A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
239 A 14., 16., 17. és 18. számúak mind a „tihanyi révtől keletre, a vízparton", a 4. sz. „a tihanyi halászkunyhó irányában" (tehát szintén keletre), a 15. sz. a tihanyi révben, a tüskés-vonyóban, az 1. sz. a „tihanyi rév közt", tehát valószínűleg a nyilt vizén fogták még el a tihanyi révészlegények, még aznap. Nagy csomót vitt az áramlás az első sorozatból Tihany keleti partjaira, és pedig 2. a füredi nádas végénél, a tihanyi parton, 6. Garay-kunyhó alatt, köves szélin, a parton, 7. Remetebarlang alatt a nádas sarkánál „jobb felől", 8. Remete-barlang irányában, a nádas sarkánál bal felől, 10. A Fehér-partok alatt, 11. A felső káposztás kerteknél, 12. A Viszhang alatt („az övegjét kőhöz vágta a vihar és eltörött tehát a kárgyának sokat a víz nem ártott"). A 3. számút nem lehet megállapítani („Ez volt az alsó kanyarulatnál a partok véginél"), de bizonyosan Tihany keleti partján volt, mert ugyanaz a BARANYAI JÁNOS küldte be, aki a többit ugyaninnen. A második csoport üvegjei sokkal kalandosabb utakat tettek meg. A III. sz. Kövesd alatt, a PALOTAI-féle épület előtt, a IV. a kövesi saroknál, „keleti részen, a Séd-folyás nádasa közt". Ezek tehát északkeletre jutottak el. Az V. azonban Tihany nyugati oldaláról, a Csúcshegy alól került ki. A VJÍ.-en nincs rajta a találás helye, de jött külön levél is, amely üveg megtalálásáról szól, Paloznak és Lovas közt, a lovasi Királykútból fakadó kis patak torkolatától keletre, mintegy 400 lépésre, a nádason kívül, jégbe fagyva (decz. 28.). A VIII. üveg levelezőlapján MATYIKÓ IMRE halászlegény jelenti, hogy a tihanyi rév közt a vízen három üveget megtalált s borravalót kér. A bedobás után mintegy hónap múlva van a levelezőlap lebélyegezve (96 okt. 28), de kérdés, hogy a legény feladta-e azonnal, amint megtalálta, mert ő maga dátumot nem írt reá. A IX. a tihanyi révházon „fölül' (bizonyára nyugatra) került elő. A X. üveg a csopaki vízen, a nádas belső (vízfelőli) szélén úszva találtatod, a XII. a kövesdi határban „úgynevezett Kerekeden", a XIII. Arács alatt, gróf ESZTERHÁZY nádasa előtt, a XIV. Lovas alatt jutott beküldőjének kezébe. Kár, hogy khinai utazásom miatt nem ismételtük meg a kísérletet, mert ebből arra lehet következtetni, hogy a nyakig merülő (homokkal terhelt) üvegek az áramlással a tihanyi keleti partok mentén egész Lovasig eljutottak s arra kell gondolnunk', hogy az áramlás ilyenféle irányban kering a keleti Balaton-félben. Ha ez a kísérlet egyébre nem is, de arra mindenesetre kétségtelen bizonyítékul szolgál, hogy a partok mentén áramlások vannak a tóban. Ide vonatkozólag fel kell említenem azokat az egyszerű kísérleteket, amelyeket KOGUTOWICZ KÁROLY 1 hajtott végre a kerekedi öbölben. Ezek az egyszerűsített reograffal tett kísérletek beigazolták a lokális áramlásokat, de az egész tó vizét átfogó nagy mozgások igazolására nem elégségesek. C) Az északi part képződményei. Az északi parton leginkább homokkő, werfeni pala, itt-ott egyéb kőzet halmai és hegyei építik fel a partot, de a part változatos, a magaslatok közé széles öblök nyúlnak be, amelyek fiatalabb és lazább képződményekkel vannak kitöltve. Ezért a part nagyon változatos. Keszthelytől keletre, amint a geológiai leírásból tudjuk, a keszthelyi hegység dolomitbércze emelkedik a tó közelében, de a tó közvetlenül nem érintkezik vele, 1 KOGUTOWICZ KÁROLY: A kerekedi öböl partalaknlásai. Budapest, 1907. Doktori értekezés.
