A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

VII. FEJEZET. A Szigligeti öböl vízgyűjtője. I. Az Eger-patak. 29. vízgyűjtőterületünk az északi tópart legnagyobb vízvidéke s majdnem akkora, mint az eddig tárgyalt területek együttvéve. De a Szigligeti öbölbe ömlik a második nagyságú északi vízterület is, t. i a 31. számú, s végül ide kell még soroznunk Szigliget hegyeinek tó felé tekintő lejtőjét (30.), azonkívül két kis lefolyástalan területet a kapolesi és monostorapáti bazalt-platókon. Az egész tulajdonképen összetartozik s csak a leírás kényelmessége és a vízmennyiségek meghatározása miatt kellett elválasztanunk. 29. Az Egerpatak az északi partvidék egyetlen igazán bővizű folyocskája. Vízterülete Sáskánál felnyúlik egész a Kis-Alföld széléig, Nagyvázsonytól és Tótvázsonytól északra felnyúlik egész a Szentgáli erdőig s legkeletibb pontja a Soósipusztánál van Nagyhidegkút fölött. A szomszédos halmokról már be lehet látni Veszprémbe. Ez a nagy vízgyűjtőterület létét tektonikus mozgásoknak köszönheti. Aki egy pillantást vet a Balaton-műhöz csatolt topográfiái térképre, az azonnal észreveheti, milyen bámulatosan párhuzamos a Veszprémből Nagyvázsonyba vezető országút a Balaton partjával, sőt még a Nagyvázsonyból Tapolczára vezető út is ilyen feltűnően párhuzamos. A veszprém-vázsonyi országút a geológiai térképen mintegy határvonal tűnik fel a Balaton-felvidék triaszkori rétegei, meg a veszprémi plató és a szentgáli hegyvidék fődolomit-területe közt. Ez a nagy fődolomit-terület megvan a Kabhegy bazaltja alatt is, Taliándörögd vidékén mindenfelé előbukkanik, az Agártető bazaltja alól hatalmas kifejlődésben bontakozik megint ki, mint a Kis-Alföld déli pereme, aztán a Keszthelyi hegységben merül fel utoljára, de hatalmas darabon. A Vázsonytól Tapolcza felé vezető kapolcsi-völgy szintén a fődolomit nagy elterjedésének határvonalaként szolgálhat. A fődolomit és a triaszkori rétegekből felépített terület közt mélyedés húzódik végig. Ezt a mélyedést Veszprém és Vázsony közt lösz, Nagyvázsony táján pannóniai rétegek és az azokat takaró édesvízi mész, aztán bazaltokkal takart pannóniai rétegek töltik ki. A mélyedés minden esetre tektonikus eredetű, oly törésvonalak mentén keletkezett, amelyek párhuzamosak a Balaton partjával. Mivel ennek a mélyedésnek a lösztakaróján vannak a legjobb földek, itt a legenyhébbek a vízmosások, itt legkönnyebb