A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bal u tó n hidrografíája. 75 Eszerint tehát a két tómedencze nem tektonikus, vagy vulkános besűlyedés. A fenekükön minden eruptívus takaró nélkül fekszik a pontusi-pannóniai rétegek valamelyike. A két tó között emelkedő gát pannóniai rétegekből van s ezt csak három kicsiny, ép voltukra nézve nagyon gyanús gejzirkúp ékesíti. 1 Eszerint tehát nem vagyok egy véleményen Lóczy-val sem, mert ő a tavakat a Laacher-tóval összehasonlítva, azt mondja: „a tihanyi mocsaras tavak medenczéit a köröskörül kitódult tufaömlések duzzasztották föl". 2 Ebben az esetben a Belső-tó medenczéjét körülsánczoló halmok közt legalább egyetlen egy olyan helyet kellene találnunk, amelyen az erupcziós anyagok alsó színtája mélyebben van a Belső-tó színénél, és pedig egészen a Külső-tóig vagy a Balatonig, megszakítatlanul. Ilyenek nyoma sincs, a Belső-tó medenczéjét környező halmok lejtőin a pannóniai rétegek köröskörül, összefüggően ki vannak mutatva. A két tó mélyedése tehát okvetetlenül az erupcziós anyagok felhalmozódása után keletkezett, de nem tektonikus sűlyedéssel. A Balaton környékén mindenütt, de különösen a bazaltok vidékén, kétségtelenül konstatálva van a kemény, erupcziós takarók védő szerepe valamiféle lepusztítás, denudáczió ellen. Nem legtermészetesebb-e ebből az óriás-példából erre az igazán jelentéktelen kis tüneményre is alkalmazni ugyanezt a magyarázatot? A félszigeten a tengeri rétegek mindenütt megmaradtak, ahol kemény takaró védelmezte őket s elpusztultak ott, ahol nem védelmezte őket semmi. Eszerint tehát a két tó medenczéje denudáczió következtében mélyedt be! De miféle denudáczió lehet az, amely ilyen lefolyástalan mélyedéseket képes kikaparni a védtelen, laza anyagból? Semmiesetre sem erózió. Az erózió csak egészen jelentéktelen zárt medenczécskéket tud kivésni, pl. vízesés alatt, vagy kanyargó folyómeder kanyarulataiban stb. Ilyen formákat előállítani képtelen. Nem lehet másra gondolni sem, mint a szél hatására. A tihanyi két mélyedést tehát deflácziós mélyedéseknek kell minősítenünk. Minden más magyarázat a tények kérlelhetetlen tagadásába ütközik. A félsziget magasságait és mélységeit a 28. ábra mutatja. A kivájó szél irányát is könnyű felismerni. A falu szélárnyékba vonult, a Kiserdő-tető védelme alá. Ennek északnyugati oldala roppant meredek, délkeleti oldala lankás és ezen az oldalon lösz rakódott a lejtőre. A Belső-tó medenczéjének délkeleti oldalán nincs semmi lösz, szépen ki vannak preparálva a gejzirit-kúpok s 1 L. LÓCZY : A Bal. geol., XIII. tábla. 2 LÓCZY : Id. m. 335. oldal.
