A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
71 .1 Balaton hidrogra fiája. fut Tihanynak s kénytelen volt kelet felé elfordulni s majdnem együtt torkolik a Dobogó-patakkal. Ezért aztán felszedi mindazt a vizet, ami enélkül a Vörösmáli szőllők felől közvetlenül a tóba ömlenék. Emiatt aztán nem is olyan alakú a vízterület, mint a többi, hogy a tridentinus-peremen túl a platón széles, a peremen hirtelen összekeskenyedik és így jut a tóba, hanem ez fenn keskeny és alsó vízterületén szélesedik ki a hozzácsatolódott lejtőség miatt. A Nagy-Galla lejtőiről, tehát a vázsonyi plató pereméről jön le egyetlen árok, mint igazi fő vízfolyás. Ez belejön a pécseli medenczébe, de csak keresztülfut rajta, mint Vakény-patak, bár kiszélesedik egy kicsit a vízgyűjtője, de aztán szoros úton, festői sziklák alatt keresztülvág a tridentinus-peremen s Aszófőnél kiér az abráziós szintre. Az árok igazi „aszó", nincsen benne, csak nagyon kevés víz, sőt rendesen egészen száraz, csak Aszófőnél bukkannak elő bő források a lemezes mészkőből. Ezt a forrásvizet használták régebben a motoros vízvezeték létesítése előtt, amely a Balaton mellett leásott kútból emeli a vizet, a tihanyi kolostorban is, mert a félszigeten nincs forrás és a kútvizek lenn a Belső-tó medenczéjében ihatatlan vizet adnak. Egész eddig tehát nagyon egyformák, egyenletesek a felvidékről lejövő patakok. Zavar csak Felsőörs vidékén van, a tektonikus zavarok miatt. A vízrajzi területek különben pontosan alkalmazkodnak a tektonikus szerkezethez. Négy vonal szabályozza őket (27. ábra). Első vonal a Balaton fő vízválasztója a Séd felé, illetőleg egy kis darabkán az Eger-víz felé. Ezt a vonalat a tó felől, mint erozió-bázis felől visszahátráló völgy-bevágódások meglehetősen egyenletes távolságra juttatták el, de leginkább azok a monádnokkok szabták meg a helyét, amelyeket rendesen a tridentinus-mész védelmezett a denudáczió ellen. A tridentinus-mésznek ez a harmadik előbukkanás-sorozatán van. A második vonal a litéri törésvonal. Ennek mentén nagv V -Mtí.súo, \dolo)1ut r \ \ j/omokko, . 27. ábra. A fűzfő-aszófői partok vázlatos térképe.
