A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
Összefoglalás. Visszatekintve azon képre, melyet a Balaton környékének éghajlati viszonyairól részletesen rajzoltunk és kutatva egyrészt azon hatást, melyet a Balaton környékére gyakorol, másrészt, hogy miképpen illeszkedik bele a Balaton környékének éghajlata a Dunántúl éghajlati viszonyai közé, arra a meggyó'ződésre jutunk, hogy a Balatonnak hatása, mint helyi hatás csak a hőmérsékletnél mutatható ki teljes bizonyossággal. Ezen hatás, mely a Balaton közvetlen környékétől különösen északon nem terjed messze vidékre, abban nyilvánul, hogy 2 pm. az egész éven át csökkenti valamivel a hőmérséklet fokát, 9 pm. pedig emeli; 7 am. januárban és februárban kevéssé emeli, máskor pedig csökkenti a hőmérsékletet. Meglátszik hatása a napi és évi ingadozás kisebb voltán és az extrémák tompításán. Kimutatható hatása az ötnapi közepeken és a hőmérséklet változékonyságán. A Balaton hatása általában nem annyira az évi extrémák tompításában és a hőmérsélet évi menetében, bár itt is kimutatható, jut igazán érvényre, hanem a hőmérséklet napi menetében vagyis rövid időközök nagy hőmérsékleti különbözeteinek tompításában. Kétféle, melegítő és hűtő hatása közül, nagyobb a melegítő hatás. Ezen hatás az egész Balaton vidékén megvan, de nagyobb azon helyeken, hol valamelyik uralkodó szélirány a Balatonon keresztül jut az illető helyhez. A Balaton hatása délfelé sem terjed messze, mert például már Városhidvégen, a hol pedig az egyik uralkodó szélirány mindig a Balaton felül fú, csak a magasabb őszi hőmérsékleten látszik meg és a változékonyságon lehet gyanítani. Hőmérsékleti viszonyait tekintve a Balaton vidéke a Dunántúl hidegebb nyugati feléből hirtelen ugrással (Keszthely vidéke) illeszkedik bele a Dunántúl kelet, délkeleti vidékeinek sorába, míg a Dunántúl északibb fele alacsonyabb hőmérsékletet tüntet fel. Légnyomási viszonyait tekintve a Balaton délnyugati részén két évszakban tavaszszal és őszszel tűnik fel depressziónális terület, különben pedig beleilleszkedik a Dunántúl általános légnyomási viszonyai közé. A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. I. köt. IV. rész. 16
