A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai

A csapadék. 119 esik csapadék vagy bizonyos mennyiségnél nagyobb csapadék, most pedig az fogjuk keresni, hogy ezer csapadékos nap közül hány jut bizonyos cso­portokba. Itt a csoportokat nem választhatom el akként egymástól, mint fentebb tettem, mert az egyes csoportok eló'fordulási számának egymással való folytonos össze­hasonlítása fontos. Az egyes hónapokra nem, hanem csak az egyes évszakokra terjeszkedem ki. A 49-ik táblázat fejezi ki tulajdonképpen azt, a mit sokan a csapadék­sűrűséggel akartak kifejezni» vagyis azt, hogy mekkora csapadék várható legnagyobb valószínűséggel. Összevetve ezen táblázatot a csapadéksürűséggel, azonnal látni fogjuk, hogy a csapadéksürííség nem fejezi ki a leggyakrabban előforduló csapadék­mennyiséget. A fentebbi táblázat szerint ugyanis minden állomáson és minden évszakban leggyakrabban fordul elő az 11 5'0 csoport közé eső csapadékmeny­nyiség, csak Keszthelyt és Nagy-Kanizsán leggyakoribb tavaszszal a 00 TO közé eső csapadékmennyiség. Ezzel szemben a csapadéksürííség legföllebb a téli hóna­pokban áll itt-ott 5 alatt, míg a nyári hónapokban sokszor 10 fölé is emelkedik. Ez a különbség és a nyári hónapok nagy csapadéksürűsége éppen a csapadék­sűrűségnek természetében fekszik, mert a nyári nagy csapadékmennyiség, osztva a kevés számú csapadékos nappal, kétségtelenül nagyobb számot ád, mint például a tavaszi kisebb csapadékmennyiség, osztva a nagyobb számú csapadékos nappal. Az TI -5*0 csoport után a legtöbbször fordul elő a O'O 10 csoport, de egyes állomásokon, mint Városhidvégen és Szálkán az 51 10*0 csoport minden évszakban, míg Kaposvárott és Pécsett csak őszszel és nyáron. Nyáron és őszszel általában nagyobbodnak a nagyobb csoportok előfordulását kifejező számok az egyes állomások szerint kisebb vagy nagyobb arányban, de a nagyobb csapadékmennyiségű helyeken rendesen nagyobb arányban. A hóesés (50. tábl,) meglehetősen egyformán oszlik meg az összes állomá­sokon, csak Városhidvégen és Szálkán jegyeztek keveset. Júniustól szeptemberig sehol sem, különben a többi hónapban mindenütt jegyezteti hóesés. A hóesés maximuma mindenütt januárra esik. Jégeső egy-egy esztendőre általában egy, vagy a legtöbb Nagy-Kanizsán két esztendőre három esik. Szálkán nem jegyeztek jégesőt. Pécsett és Városhidvégen kevesebb mint egy jégesős nap esik egy esztendőre. Pécsett 4 esztendőre esik három, Városhidvégen két esztendőre csak egy. Jégesés legtöbbször tavaszra, áprilisra és májusra esik. Novembertől februárig seholsem jegyeztek fel jégesést. A zivatarok száma is meglehetősen egyenletesen oszlik meg az egyes állo­másokon, csak Városhidvégen jegyeztek a többihez képest feltűnően kevesett. Leg­több esik egy esztendőre Szálkán, mely a többit jóval fölülmúlja. Különben e tekintetben az összehasonlítást nem igen lehet részletes pontossággal megtenni, mert sok függ az észlelőtől. Némely észlelő például észre sem vesz, vagy pedig nem jegyez fel egy-két gyönge, dörgés nélküli villámlást, a másik pedig feljegyzi. Januárban és februárban seholsem jegyeztek zivatart. A legtöbb zivatar mindenütt júniusra és júliusra esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom