A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai

110 A csapadék. 34 mm.-el több csapadékot mutat Még változóbb képet ád a csapadékmennyiség évszakonként való eloszlása. Egyik állomáson tavaszszal, másikon őszszel, a har­madikon nyáron van a maximum ; vagy ugyanazon állomásokon egyik évben tavaszszal (1892.) van erősen kifejleit maximum, a másikban (1894.) őszszel ugyan­olyan határozott maximum. Két vonás azonban mindig állandó marad eme változó képen: a téli, minden helyen feltalálható és állandó minimum és az összes állomások között az a viszony, hogy egyenlőképpen vagy csak csekély eltéréssel változnak. Oly helyen mint a Balaton vidéke, a hol még a több évből számított közepekben sem igen különböznek egymástól a tavaszi, nyári és őszi csapadékmennyiségek, nemcsak csodálnunk nem lehet, sőt várnunk kell, hogy a maximum évről-évre majd az egyik, majd a másik évszakra esik. Epen úgy nem lehet csodálnunk, hogy az egyes állomások általában egynemű csapadékviszonyok mellett is az egyes évszakokban sokszor több milliméternyi (1892—1894.) eltérést is mutatnak és hogy a maximum egyik helyen tavaszra, másikon nyárra vagy őszre esik ily rövid idejű feljegyzés alapján, ha meggondoljuk, hogy ugyanegy, az egész vidéken elterjedt esés alkalmával mily különböző csapadékmennyiséget mérhetnek az egyes helyek a szerint, a mint az azonidejű csapadékterület maximális részére esnek vagy nem. Itt természetesen még számon kívül hagyom a mérés alkalmával előforduható különb­ségeket, melyek vagy a leolvasásból vagy onnét származhatnak, hogy az esés után nem egyenlő időközben mérik le esetleg mindenütt a csapadékot, a mi különö­sen nyáron a nagyobb elpárolgás miatt már egy-két milliméternyi különbséget okozhat. Mindezeket, a dolog természetében rejlő nehézségeket a fentebbi táblázatnál tekintetbe véve, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az egész Balaton vidékén általában egyenlők a csapadékviszonyok. A különbözéseket pedig, tekintettel mindig Keszthely, Balaton-Füred és Városhidvég több évből számított közepeire, ilyképpen fejezhetjük ki: nagyobb a csapadékmennyiség a Balaton délnyugati felének vidékein, mint az északkeletin és kisebb a csapadékmennyiség a Balaton északi felén a Bakony magasabb részei alatt (Almádi kivételével), mint a déli oldalán. Kenese, Tihany, Balaton-Füred és Badacsony-Tomaj vidéke egy csoportba tartoznak, Keszthely, Boglár és Siófok szintén megfelelők. A 44-ik táblázat havonkénti eloszlásában tárja elénk néhány, a Balaton vidékén lévő állomás három évi adatait. Úgy a csapadékmennyiség, mint az egy­huzamban esett csapadékmaximum és a csapadékos napok számában ugyanaz a változó kép van előttünk mint az évszakonkénti eloszlásnál, de egyszersmind ugyan­azon változatlan elemekkel. Azonkívül szembetűnik, hogy a maximum a nyár elejére, júniusra esik az egy Boglár kivételével mindenütt, a minimum pedig mindenütt deczemberre. Feltűnő továbbá az összes állomásokon, de különösen a Balaton északi oldalán fekvő állomásokon a július—szeptemberi csekély csapadékmennyiség. Mint­hogy ez a viselkedés Balaton-Fürednek több évből számított közepein is megvan, arra kell következtetnünk, hogy a Balaton vidékén, különösen annak északi oldalán általában nagy a hajlandóság a nyári hónapokban a szárazságra. A legnagyobb csapadék mindenütt májusban és júniusban, tehát a tavasz végén és a nyár elején, továbbá októberben, tehát az ősz közepén található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom