A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai

76 A hőmérséklet. 76 két állomás a hőmérséklet évi menetéről kisebb egységekben föltüntetett, elegendő arra, hogy a Dunántúl hőmérsékletének évi menetéről általános fogalmat alkothassunk. De meg hozzájárul e két állomáshoz Pannonhalma évi hőmérsékleti menete pentádokban, a hol az egyes terminusok közepeit is közöltem pentádokban. Boglár, Siófok és Tihany. A hőmérséklet fentebbi tárgyalásában is csak két állomást, Keszthelyt és BalatonFüredet vettem fel, jóllehet, mint a bevezető részben megemlítettem, több állomásról is voltak kezemnél feljegyzések két, három vagy négy évről, a melyeket fel is dolgoztam. Akarva nem használtam ezen állomások adatait a Balaton hatásának rajzánál. Ha egyes példákra, egyes esetekre támaszkodva akartam volna a Balaton hatását per longum et latum tárgyalni, bőséges adatot szolgáltattak volna mindezen állomások adatai. De nem egyes esetekben akartam bemutatni a Balaton hatását, miután már ezen hatásról számításaim alapján meggyőződtem, hanem sokkal nagyobb általánosítással, több évnek közepes adataiból. Nem azt akartam kimutatni, hogy egyes esetekben van hatása, hanem eme hatásnak szabályszerű folytonosságáról akartam képet adni. Könnyebb most már a nyert eredményt a Balatonnak egyéb helyeire is alkalmaznunk, ha mindjárt rövidebb idejű följegyzésünk van is. Három állomásról, Boglárról, Siófokról és Tihanyról három évi folytonos feljegyzés van rendelkezésemre (1892—1894), azért ezen adatokat Keszthelynek és Balaton-Fürednek ugyanezen három évi feljegyzéseivel fogom az alábbiakban összevetni. Tihanyban a 2 pm. adatok nem összehasonlító értékek, mert a hőmérőt délben a nap sütötte. Innét a magas hőmérséklet az átlagos közepekben. Hogy a táblázat igen nagy alakot ne öltsön, a napi ingadozást nem kapcsoltam hozzá. Majd a változékonysággal együtt a táblázat után fogom röviden bemutatni. Három évi följegyzésekből számított közepek természetesen csak a legáltalánosabb, legjellemzőbb vonások összehasonlítására és nem részletezésre valók. Átfutva e három újabb állomás havi közepein, a 7 am. és 9 pm. közepek rövid összehasonlítása azonnal meggyőz bennünket arról, hogy itt is minden hónapban nagyobb az estéli, mint reggeli hőmérséklet, tehát ugyanolyan a hőmérséklet évi menete a feljegyző órák napi közepében kifejezve, mint Keszthelyé és BalatonFüredé. Pedig Balaton-Füred és Keszthely épen a Balaton befolyása következtében mutatták eme jelleget a többi állomással szemben. Csak épen Bogláron közeledik májusban és júniusban 7 am. a hőmérséklet 9 pm.-hez. Balaton-Fürednek és Keszthelynek évszakonkénti és évi közepeit összevetve a 20 évi közepekkel, valamint Boglár, Tihany és Siófok hasonnemű közepeivel, azt látjuk, hogy mind a három év meglehetősen excessiv jellegű volt -j- irányban, de a téli hónapokban meg — irányban. Majdnem egy fokkal magasabb az évi átlagos közép, mint a 20 évi közép. Ha Tihanyban 2 pm. és az átlagos közepet nem tekintjük, arra a meggyőződésre jutunk, hogy Tihanyban és a Balaton déli felén általában alacsonyabb hőmérsékletet jegyeztek eme három évben, mint Keszthelyen és Balaton-Füreden. Különösen a téli hónapokban jóval alacsonyabb amott, mint itt a hőmérséklet. De az egyes feljegyző órák közepei általában azt az arányt tüntetik fel, mint Keszthely és Balaton-Füred, tehát ugyanazon befolyás alatt is voltak. De lássuk eme viszonyt közelebbről a napi ingadozásban. (27. táblázat.)