A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A hőmérséklet. 71 októberig nem sülyedt a hőmérő 0° C alá az egy Kaposvár kivételével, hol május —2-6° 0-nyi minimummal szerepel. Az abszolút ingadozásban sem igen mutatkozik szabályszerűség, csak annyi, hogy a minimális ingadozás általában valamelyik nyári hónapra esik, a maximális pedig rendesen márcziusra vagy deczemberre. J Változékonyság. A hőmérséklet változékonysága két egymásra következő nap közepes hőmérsékletének különbségeiből képezett havi, illetve évszakonkénti és évi közepek olyképpen, hogy a két egymásra következő nap közepes hőmérsékletéből képzett különbségnél az előjelet nem veszszük tekintetbe. Mint rövid időközben történt változása a hőmérsékletnek fontos hatása van az organikus életre s így föltüntetése is fontos. Az alább következő (24. táblázat) változékonysági adatokra nézve előre kell bocsátanom, hogy mindannyian az 1874—93. évekre vannak redukálva és így a legszorosabb értelemben is összehasonlíthatók. Itt ismét felvettem Kalocsát is, hogy egy alföldi helylyel is összehasonlíthassuk az adatokat. A Balaton hatásának minden esetre fel kell itt tűnnie, mert, ha oly nagy hatása van a napi ingadozásra, okvetlenül enyhítenie kell két egymásra következő nap nagy hőmérsékleti különbségeit és mivel ezen hatás az egész év folyamán tart, egyenletes és aránylag kicsi változékonyságot kell előidéznie. A változékonyság évi közepes értékben legnagyobb Pannonhalmán, Kaposvárott és Szálkán, legkisebb a balatonmelleti állomásokon és Kalocsán. Az évszakokat tekintve a változékonyság maximuma majd télre, majd tavaszra esik, minimuma mindig őszre. Keszthelyre, de még a többi állomáshoz arányítva Balaton-Füredre vonatkozólag is azt kell mondanunk, hogy igazi maximális évszak alig van, mert a minimális jellegű őszön kívül a többi három évszak változékonysága majdnem teljesen összevág. P2s ebben a vonásban látszik itt meg, különösen a Balatonnak a hatása: a mely évszakban a szélváltozás vagy más valami ok miatt igen gyakran fordulna elő nagyobb változás egyik napról a másikra, a Balaton ezt enyhíti és a különben hasonló klímájú helyeken előforduló évszak vagy egyes .hónapnak excessiv jellegét eltünteti. Jobban fel fog tűnni még ez a hatás, ha az egyes hónapokban nézzük a változékonyság megoszlását. Keszthelyen a legnagyobb és legkisebb változékonyságot feltüntető hónapok közepes változékonysága között is csak 0'4 a különbség. Hasonlóképpen van Balaton-Füreden is. Míg például már Városhidvégen, a mely évi középben legjobban megegyezik Keszthelylyel és Balaton-Füreddel, a legnagyobb és legkisebb változékonyság között P0 a különbség. A többi állomáson ezen különbség a következőképpen oszlik meg: Pannonhalmán 0-8, Nagy-Kanizsán 07, Kaposvárott 10, Pécsett 0 8, Szálkán 0'9, ZalaEgerszegen 0"9, Kalocsán 0"5. Tehát az egy Kalocsa kivételével a többi helyen legalább is kétszer akkora ezen különbség, mint Keszthelyen és Balaton-IVireden. De még jobban meggyőződünk Keszthely és Balaton-Fürednek egész évben egyöntetű változékonyságáról a többi állomással szemben, ha tekintetünkkel végig futunk a 24-ik táblázat függőleges sorain. Míg ugyanis Keszthelyen és Balaton-Füreden csak épen egy maximális és egy minimális változékonyság különbsége tesz 0'4-et, és a legtöbb hónap változékonysági különbség 04, 0 2. addig a többi állomáson kevés egymáshoz ennyire hasonló változékonyságé hónap akad. A míg így a
