A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai

64 A hőmérséklet. Balaton-Fürednél itt csak az újabb feljegyzési sorozatot használom. A közepes extrémák évi maximuma legkisebb Pannonhalmán és NagyKanizsán, majd a Balaton melletti állomásokon, azután Pécs, Kaposvár és Szálka következnek. Az egyes évszakokban a téli maximum Pannonhalmán és a Balaton melletti állomásokon kisebb, mint a délibb fekvésű helyeken; a nyári maximum, kezdve a legalacsonyabbtól, ily sorrendben következik: Pannonhalma, NagyKanizsa, Keszthely, Pécs, Balaton-Füred, Kaposvár, Városhidvég és Szálka. A tavaszi maximum mindenütt nagyobb, mint az ó'szi, csak Kaposvárott egyenlők A közepes extrémák évi maximuma legnagyobb átlag a Balaton melletti állomásokon, Pécsett és Pannonhalmán; legkisebb Szálkán, majd Kaposvárott és Nagy-Kanizsán. Az egyes évszakokban a téli maximum legnagyobb Keszthelyen, Pannonhalmán, majd Balaton-Füreden és Pécsett, legalacsonyabb Szálkán és Kaposvárott; a nyári minimum legmagasabb a Balaton mellékén és Kaposvárott, legalacsonyabb Szálkán és Pannonhalmán. Az őszi maximum minden állomáson magasabb a tavaszinál. A közepes ingadozás évi értékben legkisebb Keszthelyen, majd Pannonhalmán, Nagy-Kanizsán és Pécsett, azután Balaton-Füred, Városhidvég, majd Kaposvár és Szálka következnek. Az egyes évszakonkint tekintve, Keszthelyen, BalatonFüreden és Pannonhalmán legkisebb télen, egyebütt legnagyobb tavaszszal; nyáron vagy télen kisebb, mint őszszel. Minden évszakban legkisebb az ingadozás Keszthelyen, legnagyobb Szálkán. Már most itt újból felmerül az a kérdés, meglátszik-e a Balatonnak a hatása a közepes extrémákon. Itt előbb meg kell jegyeznem, hogy a közepes extrémák és ingadozás képzéséhez minden évben hónapról hónapra csak egy adat járul és így aránylag hosszabb idejű feljegyzés mellett is aránylag kevés számú adatból jönnek létre. Továbbá, ha mindjárt hónapról hónapra és minden egyes feljegyző óra havi, illetve évszakonkinti és évi közepében igen jól kimutathattuk is a Balaton hatását, azért nem következik, hogy évről évre minden hónapban egy-egy esetben, például ellenkező irányú szél mellett excessiv jelleg akár 4-, akár — irányban elő ne fordulhatna, azaz, hogy egyes esetekben a Balaton hatása meg ne szűnnék. Ebben az értelemben van a közepes extrémáknak ily szempontból sokkal csekélyebb fontosságuk, mint a hőmérséklet közepes napi menetének és ingadozásának. Balaton-Füreden, a hol ritka a tó felől fuvó szél és az állomás is egy kissé távolabb esik a tótól, a tél kivételével nem is igen látszik meg a hatás az évi közepes ingadozáson. De igen is jól kimutatható Keszthelyen. Akármelyik állomással hasonlítsuk is össze akár a közepes extrémák, akár a közepes ingadozás szerint, fel fog tűnni a hatás az alacsonyabb maximumon, magasabb minimumon és kisebb ingadozáson. Például a vele legegyenlőbb Pécscsel összevetve, ezt az eredményt kapjuk: Tél Tavasz Nyár Ősz Eg. évb Közép max. —2-7 —l-l —0-6 —0-6 —1-2 Közép min. 1'5 1-2 1-2 1-2 1-3 Közép ing. —4:2 —2-3 -1-9 — 1-8 —2-5 Ezek oly nagy számok, hogy igen erős befolyásról tesznek tanúságot és egy új adattal szaporítják a Balaton hatásáról való fogalmunkat. Míg ugyanis a hőmér-