A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
'52 .4 Balaton hidrografíája. A déli part hossza Keszthelytől Fűzfőig 100'2 km, inflexiós pontjainak összekötő vonala 99'5 km hosszú. Partfejlettség mértéke 100-2 km , Q Q.. . = F0065 99 5 km Rögtön látszik, hogy az északi part sokkal fejlettebb, mint a déli. Nagy, tengeri hajóforgalomra nézve kisebb mértékű térképet kell használni, amelyeknek partvonala egy magasabbrangú inflexióspont-összekötő.vonalnak tekinthető. Olyan mértékű legyen a térkép, hogy azon a hajózásra használható öblök feltűnjenek. A Balaton vízterületének általános, közepes lejtősödésérqí kétféleképen szerezhetünk közelítő fogalmat. Tegyük föl először, hogy a tó vízgyűjtő területe és a tó olyan felfordított csonkakúpot tesznek össze, amelynek felső, nagyobbik határlapjának kerülete egyenlő a vízválasztó vonal hosszával, alsó, kisebbik, szintén kör-alakú határlapjának kerülete pedig a tó parthosszúsága. A csonkakúp magassága (in) a vízválasztó vonal közepes magassága és a Balaton felszínének tengerszint-feletti magassága közt levő külömbség, tehát m = 229-5 — 106 = 123*5 m. Ebben az esetben a csonkakúp alkotóinak hajlása a = 0° 5' 13" vagy 1'517% 0 kifejezi a vízgyűjtő közepes lejtősödését. Ha pedig a felfordított csonkakúp felső körlapjának területét egyenlővé teszszük az egész vízterülettel (beleértve a tó területét is), alsó körlapjának területe pedig egyenlő a tó területével, akkor a csonkakúp alkotóinak hajlása ß = o° 14' 40" vagy 4*262°/ 0o fejezi ki a lejtősödést, mintegy maximumot, az előbbi pedig minimumnak tekinthető. A valódi közepes lejtősödés valahol a kettő közt közbül van. A tó méreteire nézve még csak azt említem fel, hogyha a Föld gömbölyűségét figyelembe véve, Keszthelyről Kenesére egyenes, gömbi húrt képzelünk áttűzve a Földön, akkor a két említett ponton, a tó színében áttett legnagyobb kör ívének magassága efölött a húr fölött 95—96 m lesz a legmagasabb pontján. Kettesén körülbelül 260 m magasra kellene a tó színe fölé emelkednünk, hogy -— eltekintve a refrakcziótól — megláthassuk a keszthelyi partot. Természetesen ez csak különösen tiszta időben volna lehetséges.
