A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Sáringer János: A Balaton környékének éghajlati viszonyai
A hőmérséklet. 55 De lássuk először, hogy tulajdonképpen miben is kell keresnünk az egész év folyamán a nap különböző szakaiban egy ilyen vízterületnek, mint a Balaton, a hatását. Tudjuk, hogy minden egyes év hőmérsékleti periódusában le kell számolnunk azzal a tényezővel, hogy a Balatont bizonyos ideig jégpánczél fedi. Elmarad-e ezen idő alatt a Balatonnak a vidék hőmérsékletére gyakorolt hatása, csakhamar látni fogjuk. De annyi kétségtelen fizikai tény, hogy minden test, midőn szilárd halmazállapotból folyékonyba megy át, az átmeneti processus alatt a felvett hőmennyiséget olvadásra használja és míg fel nem olvad, a környezetnek nem ád át belőle semmit. Hogy ezen fizikai törvénynél fogva egy nagyobb befagyott vízterületnek, melyen az olvadás sokáig tart, mekkora befolyása van a vidék hőmérsékletére, mutatja a következő példa : Északi szélesség 67—68° 1 Tél Május Jún. Júl. Verchojánszk: -48-4 —0-4 12-0 15-4° C Grönland nyugoti partja: — 14-3 -0-2 3-8 6T° C Bodő (Norvégia ny. partja): - 22 5-3 9-8 12.4" c Ezen példa a földnek három, ugyanazon szélesség alatt fekvő helyét tünteti fel, melyek közül az egyik Verchojánszk (Szibiriában) a tengertől távolabb, a másik kettő a tenger mellett fekszik oly szélességben, a hol a tenger évről-évre befagy és olvadása sokáig, illetve folyton tart a melegebb hónapokban. Hogy az olvadásra fordított nagy hőmennyiség és innét a tenger léhűtő hatása miatt mennyire elmarad a két utóbbi hely hőmérsékletének emelkedése Verchojánszké mögött szembeszökően mutatják a számok. A Balatonnál, hol a jég olvadása a hőmérséklet emelkedésével hamarosan megkezdődik, továbbá aránylag rövid ideig tart és évről-évre nincs ugyanazon időhöz kötve: az olvadás okozta hatást legtermészetesebben évről-évre tanulmányozhatnánk az olvadás folyama alatt. Hogy így hatást kétségtelenül kimutathatnánk, azt ekkora vízterület mellett már maga a fentebbi fizikai törvény magával hozza. Minket nem is annyira ez a kétségtelen egyes hatás érdekel, hanem inkább az a kérdés: kimutatható-e ezen hatás nagyobb egységekben is. Ezen szempontból a Balaton hatását a pentádok tárgyalásánál, öt-öt napi egységekben látni fogjuk. Most csak a fentebbi táblázat magyarázatára azt akarom kimutatni, először csak elméletileg, hogy a Balatonnak sajátos viszonyainál fogva lehet-e befagyott állapotában a vidék hőmérsékletére hatása és azután a fentebbi táblázatból ezen hatást igazolni. Vegyük fel a januárt mint olyan hónapot, melyben a Balaton leggyakrabban be van fagyva. Három, illetve ha más helyíyel akarjuk összehasonlítani, négy eset lehetséges: 1. a Balatont jégpánczél fedi és egész januárban olyan alacsony a hőmérséklet, hogy olvadásról szó sem igen lehet; 2. a Balaton be van fagyva, de a januári hőmérséklet menete olyan — mint csakugyan legtöbbször —, hogy napközben többé-kevésbbé olvad és éjjel újból befagy; 3. a tó nincs befagyva vagy 1 WOEIKOF: Die Klimate der Erde. I. Bd., p. 61.
