A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hidrografíája. 49 szintén fel kell emelkednünk a legalacsonyabb helyen 3'30 m mélységű hátra s onnan ereszkedhetünk a nyugati medencze 5 m-es mélységeibe. Ezt a mélyedést mindenesetre az itt keresztüljáró, váltakozó irányú áramlás hozta létre, hisz ez néha igen heves, úgy folyik a tihanyi part előtt, „mintha folyam volna". 1 Ezt bebizonyítottam azokkal a mérésekkel és számításokkal, amelyeket a tó denivellácziójának kérdését taglalva, közöltem a „Balaton limnológiája" végén. Ott ki van mutatva, hogy a tihanyi szorulatban átfolyó víz sebessége és a denivellácziók mértéke egészen jól egyezik a v = k Y R. J. függvény számadataival, ha a megfelelő értékeket behelyettesítjük. Ez azt tanúsítja, hogy ez az árok, a „kút" (23. ábra) csakugyan folyómeder, t. i. a folyóvíz munkálta ki. Az áramlások mindenesetre a leggyakoribb nagy sebességnek megfelelő mederalakot készítik, részben elzátonyosítva a túlságosan széles helyet, részben kimélyítve a medret kellő mélységre, hogy a hidraulikus sugár (R) a sebességnek megfelelő legyen. Tudjuk, hogy ezt minden folyó megteszi. Tihany Magaüagok a teng.SZ.f. Balaton felszíne 104'5 »H Sza i itó<l Mélységek O .OO O ÖPIOPOL P $ <£" ST C? 9 22. ábra. A tihanyi szoros keresztmetszete a „kút" irányában, a térképen (21. ábra) A—fí vonal mentén. Ezért azt a két szarvalakú, karéjosan előrenyúló, vízalatti hátat, amely mintegy magaslattal szegélyzi a kút árkát, zátonyszerű képződményeknek kell tekintenünk. Ha nem volnának azok, hanem a régi szárazföld maradványai, tehát abrázió útján keletkeztek volna, akkor nem keletkezett volna a mélyebb víznek az a két öble a déli part mentén, amely ezeket a vízalatti padkákat elválasztja a parttól. Mindenesetre ott rejlik alattuk az abráziós padka, de fokozatosan keskenyülve nyúlik az be a déli partról Tihany felé. Tihany déli oldalán is van egy darab parti szint, amelyet szintén homokturzás kerít be s e mögött laguna van a Révház és a Halásztanya közt. Ez a szint-darab lehet hogy abráziós eredetű, de lehet, hogy ez is csak zátony. Erre nézve felvilágosításunk alig van. Ebben az így körülhatárolt, sekély medenczében a víz köbtartalma középvízálláskor E826 km 3, ha közepes mélységét a szintvonalak területeinek alapján 1 L. CHOLNOKY J.: A B. limnológiája. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 4
