A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
70 A légnyomásváltozások hatása. egymástól jól elválasztott, közlekedő' csővel összekötött edényekben. — Ilyen légnyomáshullámok nem jönnek egyesével, hanem, mint a barométeres külömbségek vonala mutatja, rendesen egy egész sorozat, melynek egyes hullámai jöhetnek úgy, hogy mindegyik a másiknak hatását növeli, mert épen akkor lép akczióba, mikor ennek értelme megfelel a lengésbe jött víztömeg mozgásirányának. Természetesen ilyenkor a hatás rendkívül komplikált. Valamely zivatarral járó heves depressió mondjuk Keszthelynél lép a tóra (1. 1894. aug. 27., 50. ábra). Egyszerre elnyomja innen a vizet, de miután a vihar területe kisebb, hogysem az egész féltó területét befogná, míg a keszthelyi limnogramm igen hevesen bukik alá, addig Kenesén még egyelőre nincsen hatás. De a zivatar tovább vonul, elhagyja a boglár-révfülöpi szorost s a tihanyi oldalra lökött vizet most annál nagyobb vehemencziával nyomja vissza Keszthelynek s keresztül a szántódi szorulaton Kenesének. Ekkor mind a két limnogramm heves felszökést mutat, mígnem a vihar átér a kenesei medenczére s Keneséről tolja visszafelé. Ekközben a viharral járó szél szintén megteszi a maga hatását. Miután nem feltétlenül szükséges, hogy a depressió középpontja a tó tengelyét követte útjában, világos, hogy keresztirányú denivellácziók is keletkeznek, melyek a keszthelyi limnogrammot sűrű apró rezgéseikkel dúsan megrakják. A külömböző irányokban meghimbált víz aztán még sokáig nem veszi fel nyugalmi helyzetét, hanem a következő fejezetek tárgyát képező szabályos ingásokban még sokáig nyugtalankodik. Ilyen komplikált hatásokat mathematikai formulába önteni majdnem lehetetlen, különösen azért, miután az függ a tó alakjától, mélységétől; a depressió-hullám kiterjedésétől, mozgásának irányától, sebességétől stb. Ha perczről perezre be tudnók rajzolni a térképre a viharátvonulás alkalmával az izobarokat, akkor hosszas és komplikált számítgatásokkal talán ki tudnók fejteni legalább grafikus úton a nyerendő hatást, de ennek semmi különös értéke nem volna. A tó területét és környékét sűrűn meg kellene raknunk barografokkal és limnografokkal, úgy bizonyára szép világosság derülne a jelenleg homályban maradó tüneményekre. Általában tehát azt látjuk, hogy nem a barogramm ingásával, hanem a barométeres külömbségek vonalának hullámzásával és pedig hevesebb hullámzásával jár együtt a limnogrammok megzavarása. Nagy tévedés volna tehát egyetlen egy barométer-állás adatainak megfelelőleg várni a vízszín ingásait. Sarkalatos tévedés volna azt hinni, hogy valamely hely alacsonyabb barométer-állásával magasabb vízállás jár. Lehet, hogy ugyanakkor, mikor Keszthelyen leszáll a barométer, Kenesén még inkább leesik s akkor az alacsonyabb barometer-állással Keszthelyen már elméletileg is alacsonyabb vízállás járna. És viszont, ha Keszthelyen emelkedik a légnyomás, lehet, hogy Kenesén még hevesebben női s akkor a magasabb légnyomással Keszthelyen nem alacsonyabb, hanem magasabb vízállás járna együtt. Hátha a depressió-hullám keresztben vonul el a tó közepe felett, úgy, hogy egyik barogrammunk sem mutat hevesebb ingást, vagy ha igen, akkor teljesen egyidejűt s mégis mind a két limnogrammon heves denivellácziót észlelünk. Stahlberger*) összeállított egy táblázatot, melyben feltünteti a havi legnagyobb és legkisebb napi közép barométer-állásokat s a nekik megfelelő napi közép-vízállásokat. Miután elmélete szerint alacsonyabb légnyomásnak nagyobb vízállás felel meg és fordítva, a vízállások külömbsége mindig ellenkező előjelű tartozik lenni, *) Árapály a fiumei öbölben. 19. lap.
