A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

Összefoglalás. 65 tésekor a külömben zárt orbitoid-pályák összezavarásával, a hullámok tarajának tovább ragadásával. Ez a hatás közvetlen a felszínen egy áramlást hoz létre, amely a lee-oldalon mérczeállás növekedést, a luv-oldalon mérczeállás csökkenést okoz. Eszerint a felületi molekulák: 1. vertikális irányban is elmozdulást szenvednek, 2. olyan molekulák, melyek eladdig a folyadék belsejében voltak, most felszínre kerülnek a luv-oldalon s olyan molekulák, melyek eddig a felszínen voltak, a víz belsejébe kerülnek a lee-oldalon. Ebből a két tüneményből, mely a denivelláczióval okvetlen vele jár, mert az első nélkül nem is képzelhető, a második pedig a hullámok rövid idei tanulmányozása után mint tény fog szemünk előtt állni, okvetlen következik, hogy erre az esetre nem szabad a staczionér, horizontális mozgásoknak azokat a törvényeit alkalmazni, melyeket Zöppritz használt fel a Carpenter-féle elmélet megdöntésére. A denivellált felületű víztömeg többi része kívül áll a denivellácziót okozó hatás uralmán s csakis a nehézség kényszermozgását követi. Ennek megfelelően a folyadék egész tömegében keletkezik ellenáramlás, amely a felszínen is szerepel, összetéve a vektorok összetételének törvényei szerint a szél közvetlen hatása alatt keletkező teljesen felszíni áramlással. Az ellenáram annál nehezebben képes ellensúlyozni a széldenivellácziót, minél kisebb az ugyanazon vízszín-eséshez tartozó vízemésztő képesség. Miután a középmélységgel a középsebesség négyzete körülbelül *) arányosan női, a keresztmetszet területe pedig egyenes arányban, annál fogva a középmélységnek az áramlás-meder emésztő képességére a legnagyobb befolyása van. Sikér medreknél tehát nagy lesz a denivelláczió, mély medreknél pedig kevés. Ez a lényeges külömbségek egyike a Balaton és a Léman vízszínváltozásai közt. Ugyanaz a szél sohasem okoz a Lémanon akkora denivellácziót, mint a Balatonon. Ha létre is jön a Lémanon valamely tekintélyes szélduzzasztás, az csakis Gentben lesz tetemes, amely előtt a Lémannak egy valamivel sikérebb, szűk csatornája (Petit-Lac) nyúlik el. A szélduzzasztás a tengeren is kifejlődik, megjelen a lee-oldal magasabb vízszíne, a felszíni és mélyvízi áramlat okozván a vízhőmérsékletek elhelyezkedésének megzavarását. Kisebb mértékben minden brandungnál mutatkozik {Sog), tehát ott, ahol a külömben nem túlfejlődött hullámok átbukóvá lesznek. *) Miután pl. a Ganguillet és Kutter-féle együttható is függ a mélységtől. A Balaton tud. tanulmányozásának eredményei. 1. köt. 3. rész. 5