A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája

A szél és a denivelláczlók. 41 folyása daczára is nyugtalan. Az itt hangsúlyozott jelenségeknek nagy hasznát veszszük a későbbiekben. 38. ábra (1895. szeptember 23.). A legegyszerűbb denivellácziók egyikét mutatja s a hullám csakis áradáshullám Keszthelyen, anélkül, hogy megelőzné vagy követné ellenkező értelmű kitérés. Kenesén ugyanez egy magában álló apadáshullám. A valóságos közepes nivó az ábra elejének és végének magasságában van, de ha az ábrából területszámítással keresem ki a középnivót, az ezzel semmiképen sem fog összeesni. Ugyanazt látjuk itt valósulva, amit a 12. ábrában elméletileg tárgyaltunk. 39. ábra (1895. november 12—13.). A legszebb denivellácziók egyike, melyet a keszthelyi limnográf feljegyzett. Különösen azért becses, mert a tó mellett voltam ebben az időben, a boglári molo építésénél. 12-én délben támadt az az erős nyugati szél, mely a denivellácziót megindította. Éjjelre kissé alább hagyott, de másnap ismét teljes erővel tört ki. A molon átjártak a hullámok, a gőzhajó az oldalhullámzásban alig bírt kikötni. Délben elérte a szél erősségének tetőpontját, a czölöpözéshez felállított állást és a czölöpverő gépet összedöntötte a hullám,