A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
19 A balatoni limnograf-görbék tanulmányozása. különösen nem egyenlő nagyságban.*) Tegyük egymás fölé a két limnogrammot. Legtöbb helyen azt fogjuk látni, hogy a néhány óráig tartó áradás- vagy apadáshullámok ellenkezőleg járnak, vagyis ha Keszthelyen pl. a vízszín reggel felemelkedett 10—15 cm.-rel, délben elérte tetőpontját s aztán estére megint lesülyedt reggeli magasságára, ugyanaznap reggel Kenesén leapadt a víz, délre elérte minimumát és estére visszaemelkedett ugyanoda, ahol reggel volt. A vízszín ilyen magasságváltozásait, tehát amelyek nem következnek be minden mérczén egyértelműleg, denivelláczióknak nevezzük. Ezeknek meg van az a fontos, sőt egyedül definiáló tulajdonságuk, hogy a vízszín általuk a geodeziai nivófelületből kimozdul. Kétségtelen, hogy csak két limnográf grafikonja egyedül nem elegendő arra, hogy valamely általuk feltüntetett mozgást határozottan meg tudjunk ítélni, vájjon denivelláczió-e vagy általános vízszínváltozás? Ugyanis feltehetjük, hogy a két mérczén, ezen a kettőn specziálisan a magasságváltozás ugyanolyan értelmű és nagyságú is lehet és mégis, talán több mérczén nem ilyent kapnánk. Mint látni fogjuk, igenis vannak olyan denivellácziók, melyek a tó két végén levő mérczén egyenlő értelmű és nagyságú vizszínemelkedést vagy sülyedést hoznak létre, de pl. már a tó dereka táján a limnogramm épen ellenkező járatú volna. Ezeket a denivellácziókat azonban rendesen könnyű felismerni, mert van néhány különös tulajdonságuk. Vannak végül a grafikonokban olyan vízszínváltozások is, melyek különösen, csakis az egyik mérczénél jelentkeztek, a másikon neki megfelelőt nem találunk. Az ilyen vízszínváltozások mindig rövid ideig, perczekig, ritkán órákig tartó libbenések, amelyeknek maximuma és minimuma közt csak kivételes esetben nagyobb a külömbség néhány czentiméternél. Ezek a mozgások is épúgy, mint azok, amelyeket a két limnográf ellenkező járata jellemez, minden kétséget kizárólag denivellácziók. Különös sajátsága a hullámok e két utóbbi nemének, hogy nagy részük egy függélyes vonalra nézve, mely maximalis vagy minimális pontjukon megy át, szimmetrikus, különösen, ha a hullám kezdő- és végpontja ugyanabban a magasságban van. Hogy mi ennek a magyarázata, azt csak a tünemények részletes tanulmányozásánál vizsgálhatjuk meg. Hirtelen felemelkedést tehát ép oly gyors alászállás *) Nevezzük a limnogrammokban áradáshullámnak azt a vonaldarabot, mely egy különálló emelkedést és utána sülyedést mutat. Apadás-hullám pedig ellenkezőleg az legyen, mely először mutat sülyedést, aztán emelkedést. így a 14. ábrában ab vonaldarab áradás-hullám, cd vonaldarab apadás-hullám. A hullámok nem mindig ilyen egyszerű vonalakból állnak, hanem mint pl. ef vonaldarab összetett áradás-hullám képe. 14.. ábra.
