A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez
28 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. Azonnal hangsúlyozom azonban, hogy csak «jobb hiján» tartom azt alkalmazandónak. A somogyi balatonpart további fejló'désének elsó'rangú követelménye a talajvíz, vagy a mi vele azonos, az ivóvízkérdés alapos és végleges megoldása. Itt pedig sem a parti, felületes talajvízre, sem a Balaton vizére támaszkodni nem lehet és az elmondottak után nem is szabad Távolabbról, talán a somogyi dombokból vizet hozni nekünk utópia Nem marad más hátra, mint helyben, de a mélyebb, a szerves anyagokkal nem szennyezett rétegek vizében keresni a segítséget, ha ugyan ilyen ezeken a helyeken van. Pedig van és nem is olyan mélyen. Sőt ennek a víznek a kémiai alkotását is ismerjük és a gyakorlatból azt is tudjuk, hogy ez a víz jó ízű és minden czélra kiválóan alkalmazható. Adataim szerint a Máriatelep állomás 50 méteres kútja volt az első, a melylyel a mély talajvíz fel volt tárva. 1 Ezen kútvíz kémiai alkotását a VII. táblázaton a 86., 87. és a 88. számok alatt láthatjuk. Időrendben valószínűleg a második a boglári «Balaton» szálloda állítólag (?) szintén 50 méteres fúrt kútja (lásd IV. táblázat 27. szám). A harmadik a leilei gyermektelepnek ugyancsak 50 méteres fúrt kútja (111. táblázat 20. szám). A negyedik GAÁL GASZTON orszgy. képviselő boglári házának 40 méteres fúrt kútja (IV. táblázat 34. szám). Az ötödik és a hatodik jóformán egyszerre készült el 1909. év nyarának végén, ugyancsak Bogláron. Az egyik a zsidó rabbinak állítólag 30 méteres, (IV. táblázat 42 sz.) a másik a Gaál telepnek 403 méteres (IV. táblázat 43. sz.) fúrt kútja, a melynek létrehozása körül többek között Boglár község érdemes birájának vannak bokros érdemei. Az első két. régebben fúrt kút vizét jóformán senki sem használja, mert magas vastari almánál fogva az sem ízre, sem színre (levegőn természetesen megzavarodik, rnoslékszinűvé válik) nem megfelelő. Azt hiszem, ez a két első balsiker vette el egy időre többeknek a kedvét a furatástól. Az volt ugyanis a nézet, hogy a mély talajvíz vasas, tehát nem használható, megszerzése kidobott pénz. De örvendetesen reáczáíolt erre a véleményre a leilei és a GAÁL GASZTON-féle boglári kút. Ezekben nincsen vas, vagy ha van is, hát a mennyisége oly végtelenül csekély, hogy az sem a víz ízén nem érzik, sem egyéb jó tulajdonságait le nem rontja. A két első kútnál tehát nem a mély talajvízben van a hiba, hanem a kút készítője csinálta azt azzal, hogy egyszerű húzott vascsövet használt. Ebből a vascsőből származik a kellemetlen vasmennyiség és nem a talajvízből! A többi, újabban fúrt kutaknál horganyozott vagy ónozott csöveket alkalmaztak és az eredmény : jó és bő ivó- és használati víz lett. De bizonyítja állításomat a Gaál-telepi kút szivattyúzásakor a vízzel fölkerült homok elemzése is. Ez a homok SZÁDECZKY szerint: «Csillámos, finom homok, muscovit, biotit és kevés érczszemcsével». 1 Fúrásának idejét biztosan nem tudhattam meg; a D. V. igazgatóságához pedig a fönnebb közölt eset után újabb szívességért folyamodni nem tartottam helyesnek. Annyi bizonyos, hogy több év előtt fúrták a kutat.
