A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Dr. Rigler Gusztáv: Függelék, Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez

8 Adatok a balatonparti talajvizek ismeretéhez. I. TÁBLÁZAT. A Balaton északi partjának talajvizei. Folyó szám 1 2 3 4 5 6 7 | 8 Alkotó rész Vérkút Zánka Révfülöp Szepezd Kisőrsi Kisőrs Bada­csony­Bada­csony­(1 literben mgr.) ásványvíz MÁV. áll. MÁV. áll. MÁV. áll. ásványvíz MÁV. áll. Tomaj MÁV. áll. Hableány MÁV. áll. Összes szilárd a. . . 1366 — 614 — 854- — 1280- ­896 — 780-— 1072'— 1116"— Szerves anyagra O. . 1-58 2-— 2-14 3-97 1-70 4-01 3*15 3.— Ammoniak (A rH 3) Salétromossav (A r s 0 : s) —• — —•— nyomok Salétromsav (N 2 Ó 6) . 2-82 2 — 56-47 73-88 1-88 2-82 5-17 105*41 Chlor (Cl) .... 21-30 24-85 49-70 241-40 42-60 42-60 49-70 142-20 Mész (CaO) . . . 561 — 88-— 114*— 204" — 186"— 138'— 297'— 255"— Magnesia (Mg 0) . . 86-47 14-41 96*20 10*80 51*90 3'20 8-60 58-30 Kénsav (SO s) . 363-28 42-92 62-93 92-71 255-48 298-75 17513 90-89 Aluminium (ALO) 11-50 28- — 9-— 53-70 23 — 9 — 30-— 9.— Vas (Fe 0) .... 0 45 006 nyomok 0-30 1-20 nyomok nyomok nyomok Kötött szénsav (C0 2) 259 60 213-73 290-40 303 60 198"— 57-20 299-20 224-40 Silicátok (SiO) .. . 20-— 48 — 6-— 36-— 20" — 34 — 36-— 6' — Keménység n. f. . . A próba vétetett . . A kút mélysége . . 68-19 1909 VIII/7 0-8 m. 10-91 1909 VIII/7 > 24-87 1909 VIIÍ/7 ? 21-91 1909 VIII/7 } 25*87 1909 VIII/7 forrás 14-25 1909 VI 11/7 ? 30-90 1909 VIII/7 > 33-60 1909 VIII/7 > Egészségügyi bírálat. Környék geol. alkata jó mészkő jó alluvium szennye­zett alluvium és lősz rossz mészkő jó alluvium és lősz szennye­zett alluvium és lősz szennye­zett alluvium és conger, agyag rossz alluvium és conger, agyag Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a Balaton északi partjának vizsgált részén a talajból a tóba szivárgó talajvíz mészsókban gazdag, kemény. A mész mellett a vele többnyire együtt járó megnesia sói mennyiségre eró'sen elmaradnak. Föltűnően sok a kénsav a Vérkút, a kisőrsi forrás és a kisőrsi MÁV. állomás kútvizében, sőt még a badacsony-tomaji állomás kútjának a vizében is. A többi próbákban a szénsavas földfémsók dominálnak. A silicátok és az aluminium­sókról nincs különösebb mondani valóm. Meg kell azonban emlékeznem a két ásványvíz : a vérkút és a kiskőrösi forrás vastartalmáról, melyek ezen alkotó­részük által kiválnak a többi talajvizek közül és azt kell hinnem, hogy az a néhány egyén, a ki ezt a két forrás vizét gyógyításra használja, azt jó részben azok vastartalmáért cselekszi. Mind a kettőben különben kevés szabad szénsav is van, a Vérkút pedig 15—20 évvel ezelőtt kisebb gyógyító-telepnek is létet adott, talán éppen vastartalma miatt. Úgy értesültem továbbá, hogy ez a víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom