A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hid.ro gr a fiája.. 291 Az az áramlás, amely létrehozza ezeket a ritmikus alakokat, nem lehet más, mint a part mellett futó áramlás. És ez kétirányú lehet. Világos táján az északi szél valószínűleg nyugat felé futó áramlást okoz, a nyugati szél meg kelet felé tartót. .Mindenesetre erős áramlások lehetségesek itt, ha meggondoljuk, hogy a szántódi szorulatban a folyóvíz sebességével rohan az áramlás, amikor zavaros, szeles idő kibillentette a tó felszínét a nyugalmi helyzetből s erős denivelláczió keletkezett. Az északi part mentén ilyen erős áramlás nem lehetséges, olyanról pedig szó sem lehet, hogy a kavicsot megmozgassa. De itt, az egyenes déli part mentén viharos időben igenis elég jelentékeny lehet az áramlás és a könnyű homokból felépítheti az egyensúlyi lejtőket. Másként, mint a part mentén surranó áramlással, roppant bajos magyarázni a formákat. A hullámzásnak egyedül semmiesetre sem tulajdoníthatjuk. A pandallók tehát mindkét oldalukon egyensúlyi lejtővel határolt, a partra körülbelül merőleges gerinczek. Ha valamely irányból tartós áramlás munkálja meg őket, akkor aszimmetrikusak lesznek s tófelőli végük előresiet, mert a mélyebb vízben kétségtelenül gyorsabb a mozgás. A pandallók gerinczei és a „sog" gerendjei keresztezik egymást s mindkét forma-rendszer kifejlődhetik. A gerinczek metsződés-pontjaiban domináló magaslatok keletkeznek (155. ábra). Ha ezek csak éppen a hullámtörés szintjéig emelkednek, akkor zátony-pandalló keletkezik (151. ábra), ha pedig még azon felül is, a hullámzó víz felszíne fölé, akkor sziget-pandalló lesz belőle (149. és 150. ábra). A kibukkanó pandallót azonnal megtámadják a hullámok s a homokot átszórják a zátony parti oldalára, tehát a meredekség ilyen helyen megfordul. A pandallót azután feldíszítik a hullámok turzás-képződményekkel. A 157. ábra a legegyszerűbb alakot mutatja. A pandalló kinyúlik, mint félsziget, de felszíne nem emelkedik a nyugodt víz fölé. Szép turzásszalag veszi körül s így kis laguna keletkezik, keskeny homokturzással körülvéve. A 158. ábra már komplikáltabb valamivel. Ezen feltüntettem a pandalló kis turzásait körülvevő fenék homokfodrait is. Ezeknek rendetlen elhelyezkedése mutatja, hogy a homokmozgás állandóan tart s más irányú, mint amilyen állandó és nyugodt viszonyok közt volna. A 159. ábra kétágú pandalló pontos térképe. A nyilak ezen is a fodrok meredek lejtőivel egy irányban tekintenek. A pandallónak víz fölött levő része mind turzás, azért igen keveset árul el a pandalló igazi alakjából. le* 157. ábra. Egyszerű, turzással övezett pandalló. Siófoktól keletre, 1903. IX. 2. A turzás tengelyében húzott, szaggatott vonal egy-egy osztásrésze egy méter.
