A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
289 lámzásnak minden kritériuma: a homokszemek nem mozognak zárt, orbitoidális pályán, hanem haladó mozgást végeznek. Mindegyik forma tehát a szállítás formája. Az a forma, amelyet ez a laza halmaz felvesz, amikor akár a légáramlás, akár a vízáramlás maga előtt görgeti. Legyen a 154. ábrán A az a homokszem, amely az OS nyíllal jelzett áramlástól hurczoltatva, 1 megakadt s az OS áramlás dinamikus nyomása nem képes továbbszállítani. De az áramlás hoz más homokszemeket is. Az E, F és G jelzésű homokszemek megakadnak benne s miatta nem tudnak továbbvándorolni. De új homokszemek jönnek. Ezek már azon az egyenetlen lejtőn, amelyet az A, F és G homokszemek felületei adnak, már fel tudnak gördülni, de az A mögött leesnek s az A árnyékában nyugalomba jönnek, mint a fí és C homokszemek. így jön mind több homokszem egymás után, mind felhalmozódik a meglevők árnyékában s lassankint KR lejtő keletkezik; ennek hajlásszöge a akkora, hogy ezen a lejtőn egyes homokszemeket az OS áramlás ir.ég éppen fel bír hajtani, de már ennél meredekebb lejtőn nem volna képes. Meredekebb lejtő azonban nem képződhetik, mert arra meg viszont igen nagy lesz az OS áramlás dinamikus nyomása s az áram felülről, 7v-nál kezdi szépen lefaragni a lejtőt mindaddig, amíg annak hajlása megint a lesz. Ez az a hajlású lejtő szigorúan kifejezve, merőleges az OS-sel jelezhető dinamikus nyomás és az OO-val jelzett nehézkedés eredőjére. Ez a nehézkedés a deplazmánnal megcsökkentett nehézségerő következménye. Ha a két nvomás eredője merőleges az a hajlású lejtőre, akkor egyensúly van ! Ha az RK lejtő növekedik felfelé, mindig jobban szűkíti az áramlásban levő közeg mozgásterét. A mozgástér szűkítésével az áramlás sebessége női, tehát nagyobb lesz a dinamikus nyomás és ezzel az előbbi staczionárius állapot megszűnik. A nagyobb nyomás ledobja a legfelső homokszemet, amely az áramlás sebességének bizonyos határon túl való megnövekedését okozta. Az RK lejtő tehát nem növekedhetik in infinitum, hanem egyszerre, hirtelen meg kell szakadnia. Az újabban érkező homokszemek legördülnek a HK lejtőn s ott csakis az 00 nyomás statikai hatása alatt állanak s a súrlódás és tapadás szerint keletkezik a lejtő ß hajlásszöge, mindaddig, amíg K el nem érte maximális helyzetét. Ezen túl az újabban érkező homokszemek a KH lejtőt felülről kezdve lankásabbá teszik, tehát bizonyos idő múlva a KLP lejtő áll elő, olyan görbületül 1 Az OS áramlás elnevezést egyszerűség okáért használom. Az igazi dinamikus nyomásból vonjuk ki a homokszemek súrlódását, akkor kapjuk azt az erőt, amelyről itt most szó lesz. Az eredeti dinamikus nyomás OZ, a súrlódás, OF ennek ellene működik. Vonjuk tehát le belőle. Így keletkezik az OS. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei I. köt. II rész. 19
