A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra íiája. 281 A homokturzásokat megbontja a szél. Igaz, hogy nincs itt annyi homok s nem is ingadozik a tó vízállása olyan gyorsan, hogy sok homok lehetne egyszerre szabaddá, de azért mégis elég szembetűnő a szél hatása. Természetesen a homok szélfútta formái a félig kötött homok jellemző alakzatai.

1 Amíg a formáknak idézett munkámban való analízise nem történt meg, addig különösen sok fejtörést okoztak azok az észak-déli irányú homokgerinczek (143. ábra), amelyek Boglár és Fonyód között, mintegy középtájon voltak láthatók s amelyekről a mellékelt ábra nyújthat kellő fogalmat. Érthetetlen volt, hogy a nagyjában keletnyugati irányú turzásgerinczekből, hogyan alakulhat északi szél hatására éppen észak-déli irányú gerinczsorozat, mély barázdákkal elválasztva. Ma már tudjuk, hogy ezek éppen szélbarázdák, s félig kötött homokbuczkák közt éppen ezek az uralkodó formák. A buczkának megsértett helyét elkezdi kifújni a szél s hosszú barázdát mar ki rajta végig, s a barázdák között keskeny gerinczek maradnak meg. Ehhez hasonló, de kisebb méretű szélbarázdákat mindenfelé lehet látni a turzások közt. Helyenkint a szél annyira hordja a homokot, hogy még a Déli-Vasútnak is nehézségeket okoz. így pl. 144. ábránkon lehet látni a Déli-Vasút hófogóját Siófok közelében s a hófogó mellett felhalmozott homokbuczkát. Természetesen homok kerül a hófogó belső oldalára is és ott a vasútnak kellemetlenkedik. De a veszedelem minimális. Helyenkint ezzel ellenkezőleg, a szél annyira letarolja a ho1 Lásd Cholnoky J.: A futóhomok mozgásának törvényei. Földtani Közlöny. XXXII. k. 1902. 4. oldal stb.