A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
276 A Balaton hi drogra fiája. még a defláczióból fennmaradt. Talán némi kis bazalt-tufa is elpusztult ott s annak a törmelékéből származik a földvári limán turzásainak kavicsa. Az országút turzásának idején azonban a vízállás nem volt már sokkal nagyobb a mainál s ez a turzás a tihanyi szorulatban eltávozott a parttól, mert hisz ebben a szorulatban messze benyúlik az abráziós szint és a hullámok iránya is változást szenved. Tihany délnyugati sarkán, a tihanyi révháznál is nyúlik ki egy bajusz, egész a mély vízig, ideát Szántódnál pedig tekintélyes nág3'ságií indult ki. Ennek összeköttetése a szárazfölddel el van szakítva, talán későbbi időkből. Azután jön a legújabb nagy turzásrendszer, a földvári országúton kívül, a víz felől. Ez a turzás elrekeszti a földvári limánt, azután északnak fordul, elmegy a szántódi vasútállomás alatt s kint, a szántódi révháznál találkozik az előbbivel. így azután a part és a turzás közt V alakú nyílás támadt, amit a Zamárdinál kiinduló, parthagyó turzások azután elrekesztettek. Hogy ezek a turzások csakugyan Zamárdi felől indultak ki, annak bizonyítéka az, hogy ezek közül a legrégibb, az országút mentén futó turzás érte el a révházi sarokpontot, a többi annál korábban elvégződik, minél fiatalabb. Ezek a fiatal turzások teljesen kelet-nyugativá tették a partot, azért ma már az uralkodó szél iránya merőleges a partra s mivel a NE szél igen ritka, ma már nem is utazhatik sok homok Zamárdi felől njaigatra. Csakugyan, a turzás előtt széles, iszapos, turzásmentes, neutrális part van. Az északi szél azonban Tihany délkeleti sarkáról tovább építhette a turzást, amíg az a nyugatival összeért s bezárták a „Réközi tó" nevű lagúnát. Ha Szántód előtt is olyan volna a tófenék morfológiája, mint egyebütt a déli part mentén, hogy t. i. a parttól mintegy egy km távolságra nagy mélységek kezdődnek, akkor ez a háromszögalakú turzás nem épült volna föl. 6. A földvári limán turzásairól az előbbivel kapcsolatban már szóltunk. Itt még csak azt kell megjegyezni, hogy a belső turzásokon prehisztorikus cserepek találhatók, tehát akkor már megvoltak. Nagyon érdekes tünemény, hogy ezek a turzások, a legfiatalabbak kivételével, kavicsból vannak, még pedig nem is nagyon aprószemű, jól meggömbölygetett, rendesen laposdadalakú kavicsokból. Mintha a hullámok valami tluviális kavicshoz jutotttak volna hozzá ezen a helyen, de hogy a kavics honnan származik, azt ma már bajos megmondani. 7. A földvári, elrekesztett öblön túl, nyugat felé egészen Szárszóig a parti turzásokban nagyon kevés kavicsot látni s a pandallók uralkodnak. Ezekről később lesz szó. A meredeken alámosott halmok függőleges falainak lábánál tekintélyes leomlott törmelék takarja el a régibb turzásokat. 8. Szárszón túl az őszödi völgy, vagyis a szoládi árok völgye következik. Előtte régi kikötő kőgátja van. Jegyzeteim szerint ezt a kőhán} rást a piaristarend építtette, amikor követ hordtak át Akaiiból. Ebből a töltésből származik több nagy szarmácziai mészkődarab a part mentén. Lehet, hogy ugyaninnen származik az a bazaltkavics is, amelyet Szemes előtt a parton, az 1904. évi októberi vízállás alkalmával gyűjtöttem s amelynek anyagát VITÁLIS mint leucit-tartalmú bazaltot a többi balatonvidéki bazalttól teljesen elütőnek állapította meg. 1 Ez a feltevés azonban nem valószínű, mert ez a kavics Szárszó felé mindjobban 1 VITÁLIS ISTVÁN: A Balatonvidéki Bazaltok; A Bal. Tud. Tan. Eredni. I. köt. I. rész. Eüggelék. Budapest, 1909. 81. oldal.
