A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
'26 .4 Balaton hidrografíája. a tóról. A plató ugyanis meredeken esik le a 2—3 km széles parti síkságra, de ez nem alluviális sík, hanem két egymás feletti részből áll. Az alsó, szabálytalan partszegély keskeny sikság, csak az öblök hátterében, meg néhány patak kis deltáján szélesedik ki s rendesen nádassal fedve, észrevétlenül megy át a tó vize alá. A második a tó felett mintegy 40 m magas terrasz, kemény permi- és triaszkori kőzetekből felépítve. Meglehetős meredeken emelkedik ez ki a partszegély síkjából, nagy változatossággal. A patakok mély kanyónvölgyeket vágtak belé. Csatlakozása a veszprémi platóhoz enyhe, egyenletesen meredekedő lejtővel történik, rajta fiatalkorú, lazább kőzetek jó termőföldet szolgáltatnak. Ameddig ezek a lazább kőzetek (pannóniai rétegek, lösz, törmelékkúpok stb.) felérnek, addig szőllők, szántóföldek, gyümölcsösök borítják a terraszt és a csatlakozó lejtőt. Sűrűn következnek egymás után a falvak (Alsó-Örs, Lovas, Poloznak, Kövesd, Csopak, Arács és Balaton-Füred), temérdek nyaraló tarkáilik a lombok közt s a Balaton legszebb, legkedvesebb partrészlete áll előttünk. Az Alsó-örsi előugró félszigeten levő villatelep alatt alig van partszegély. Aztán kis tompa karéj következik, amelyet nyugaton a Szerdahely-félsziget határol. Ezen túl mély öböl jön, a Báloznák és Kövesd közti Nagy-rét, de ez javarészt már száraz s így a partszegély kiszélesedik. Nyugatra a Sóstó-domb s a Kőkoporsó nevű félsziget ugrik elő. Ez a Balaton leghatározottabb öblét, a széles parti síkságba átmenő Kerekedi öblöt határolja. Ebbe a Nosztori völgy patakja Horogvölgy-Séd név alatt Balatonkövesd alatt torkollik be. Ezután mindenütt keskeny a partszegély, kivéve az arácsi Séd, a Balatonfüredi (Fenéki) és a E)obogó (Berekréti) patakok deltáit, mert ezek némi változatosságot hoznak az egyhangúságba. A tihanyi félszigettel szemben is megmarad a partnak ugyanez a jellege. A félsziget nyaka alacsony, kelet felé alluviális síksággá lapul s mocsaras rétek határozatlanná teszik a tóba való átmenetet A nyugati oldalon valamivel határozottabban van elválasztva a szárazföld a tótól, de itt is széles nádas és vizenyős rét húzódik. A félsziget tulajdonképeni teste körül mindenütt meredek a part, kivéve a délkeleti végét, ahol a szántódi szorulat előtt turzás és berek (Nehrung és Haff, lido és laguna) képződött. Tihany változatos kőzetanyagú hegyeinek meredek tófelőli lábánál igen tanulságos az a valóságos partszegély (Strand, beach), amely a külömböző vízállások játéktere s amelyen a hullámzás tanulságos alakzatokat hozott létre. Aszófőtől Akaiiig csak annyiban változott meg az előbbihez képest a part alakzata, hogy most a partról látható hegyek nem platóperemek', hanem a Pécseii medenczének bezáró hegyei, s az előbbieknél valamivel alacsonyabbak és lankásabb lejtőjűek. A terraszról azonban nagyrészt hiányzik a termőföld s azért leginkább legelők és rossz erdők borítják, a községek sincsenek a terraszon, mint amott, hanem egészen lenn a parton (Udvari, Akaii). Ez a rész az előbbivel szemben éppen igen kopár, elhagyatott, ami igen feltűnő és víztelen, termőfölddé alig málló dolomit altalajában leli magyarázatát, a vízben bővelkedő, kitűnő termőfölddé elmálló werfeni palák és homokkövekkel szemben. Akaiitól nyugatra nagyon kitágul a terrasz-vidék, a hegyek messze hátra húzódnak (1. 5. ábra). A medencze közepén a Cserkut-patak folyik végig s a Sághi puszta közelében csínos deltával ömlik a tóba. Vize azonban nagyon kevés. Ez a medencze tektonikus szempontból jelentős, mert emögött szűnik meg a veszprém-vázsonyi összefüggő plató. Ezzel természetesen megváltozik a partvidék jellege is, belépünk az igazi medenczék területébe.
