A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

S ovtío A Balaton hidrografíája. Keresztmetszeti területe tehát 0 0651 m"-ről 0*4584 nv-re növekedett, vagyis kereken hétszeresére, mint— i egy 4 óra alatt! Ez nagyon gyors növekedés és érthetjük, hogy minden vízállásnak megfelelően, azonnal turzás képződik, de a növekedő vízállás az ilyen kis ideiglenes turzást azonnal elpusztítja. Ha az árvíz maximuma többször ugyanaz, akkor ugyanarra a helyre, a maximális víz idején többször is épít kicsiny turzásokat, amelyek végül is egybeolvadnak s ha még a szél is megfújja őket, a sok kicsi turzásból egyetlen nagy, több méter magas turzás keletkezik. A tó déli partján a legbelső, legnagyobb, rendesen kavicsból álló turzás, épp úgy, mint a Sió nyílásában, néhány méter magas a tó mai vízszíne felett. Előtte 2—3 fiatalabb és alacsonyabb van, egymástól hosszú lagunákkal elválasztva. Néhány ilyen sorozatot a 117. ábrán mutatok be. A turzások közt levő mélyedések részben eredeti, körülsánczolt helyek, részben pedig szélvájta mélyedések, úgynevezett kotyorok. Esős őszi időben a turzások közt levő lagunákat megtölti a víz s akkor jól feltűnnek. Ezt mutatja 118. képünk. Minden friss turzás meglehetősen hasonlít egymáshoz. Pontos és tanulságos szelvényeket mutat a 119. és 120. ábra. A turzás tó felé néző lejtőjét nevezzük el a turzás homlokának. Ez rendesen 7—9°-os lejtőben fekszik, valószínűleg az anyag durvasága szerint. Finomabb anyagot meredekebb lejtőn is fel tudnak hajtani a hullámok, míg durva anyag csak valamivel lankásabb lejtőn mozgatható. De ennek eldöntésére nézve megfigyeléseim nem elegendők. >