A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

248 A Balaton hi drogra íiája. 248 0"3 m magasan van a tavat szegélyző rétek szintje fölött, tehát a turzás mögött a lagúnát a patak tetemesen felsankolta. Ennek a turzásnak térképét és metszetét a 105. ábra mutatja. Rendkívül szabályos és mint kavicsos partszegély simul a Sóstódombhoz. A Sóstó-domb mögött két kis kerekded tómedencze rejlik a vörös homokkőbe besűlyedve. A nagyobbikat nevezik Sós-tónak. Mivel nem balatoni képződmény, nem idevaló megismertetése. A pannóniai abrázió idejéből származhatik, talán régi forrástölcsér. 106. ábra. A szerdahelyi nyugati turzás (Paloznak alatt). Alul metszet a turzás NW végének három felmért pontján át. A metszet hosszmértéke felül, magasságmértéke alul. A Sóstó-dombhoz csatlakozik keleten a Kőkoporsó-domb. Ennek keleti oldalán széles partszegély alakjában van szétteregetve a kavics nagy területen, de turzásképződmény nem látszik. A kettős öblöt keleten a Szerdahely nevezetű félsziget zárja el. Ezen át jön le a Lovasi-patak nagy völgye, kis deltával végződik. A kis félsziget nyugati oldalán jön le a paloznaki patak. A Lovasi-patakot mesterségesen ennek a völgyébe vezették át. Ezt a nyugati, paloznaki völgyet a 106. ábrán látható turzás zárja el. Ez kettős, sőt talán hármas, mert valószínűleg ehhez a rendszerhez tartozik az a magaslat, amelyen a patak-alluviumot elzáró káposztás-kertek vannak.