A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

244 A Balaton hi drogra fiája. Érdekes ez a ritmusos elhelyezkedés s a déli part képződményeinek genezisére világot vet. Ezen a partszegélyen jut bele a Balatonba a Burnóti-patak. Nagy deltát várhatnánk tőle, de csak kicsinyt épített, mert kevés vize van s az is már hordalékának javát lerakta a kékkúti medenczében. Deltája azonban van, elég csinos, de nem valami különös. Mindenesetre a tó legnagyobb deltája. Szepezd tájékán a sziklák -> egész a partra jutnak, a partszegélyről teljesen hiányzik a nádas, helyette homok, homokkő-kavics és nagy, sokszor hordónyi görgetegek borítják az alámosott partszegélyt. A kavics-szegélyből, közvetlenül a víz szélén, források fakadnak föl, emiatt télen itt a parton mindig nyilt víz van. Szepezden túl hátrább vonulnak a hegyek s szarmácziai mészkő alacsony platója lejt ki a tóra, ott alámosott, meglehetősen magas lépcsővel, hirtelen végződik. Ilyen a parttípus a hajdan híres Vérkútnál is. Vérkút pusztától keletre ömlik be a rendesen száraz Cserkút-patak s meglehetős nagy kavics-deltát épített s ez messze előre ugrik a tóba. Ezen a deltán túl aztán egészen a tihanyi öbölig nem nagyon változik a tó partszegélye. Kemény kőzetű, alacsony terraszok egész közel jutnak a vízhez s csak keskeny, rétekkel borított lapály fekszik előttük. A nádas kevesebb és ritkásabb. A Tihany nyugati zugában levő öblöt azonban szélesen ellepte a nád. A tihanyi földszoroson vagy nyakon fekszik az aszófői patak régi, talán pleisztoczén törmelékkúpja, szétszórt kavics- és kő-lepel alakjában s ez védelmezte meg itt a pannóniai rétegek némi maradványát. Ha ez nem volna, valószínűleg a nádas formáczió a félsziget kétoldali öblét egybekapcsolná. A keleti oldalon a rétség igen széles kiterjedésű s magas vízállás idején alig lehet megközelíteni a nádas partfelőli szélét. Tihany keleti zugában a nádas nagy szélességét valószínűleg lényegesen elősegíti az aszófői és a Dobogó-patak egyesült deltájának fejlődése. Innen keletre a nádas keskenyebb, de mesterséges megszakításokat kivéve, majdnem egyenletes szé102. ábra. Habittya-képződmény a révfülöpi turzás és a nádas közt. Alul metszet I—II. helyen.