A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hi drogra íiája. 258 kok (Lesencze, Világos, Tapolcza) ömlenek itt a hajdani öbölbe. Ahol az országút Szigliget és Ederics közt átmegy a síkságon, vastag lehet a tőzeges iszap, mert az országút építésekor, különösen a hidak építésekor sok bajuk volt a keményebb felszíni rétegek alatt lappangó, ingoványos iszap miatt. 1895-ben a Lesencze-patak hídját annyira besűlyegve találtam, hogy a víz alig fért el alatta. Az országút síksági részének nyugati végén, az ú. n. Koslatón csak fahíd állt ekkor, mert állítólag nem lehetett kőépítményt készíteni, a czölöpök nem értek szilárd talajt. Ez volna az egyetlen hely, ahol a tó mentén igazi ingovány fordulna elő. A szigligeti halmok félszigetszerűen ugranak elő a tóba, előttük a partszegélyen vastag iszap van, mert a tufahegyek nem szolgáltatnak bele köveket, csak málladékot, itt-ott egy-egy keményebb kődarabbal. Mint exponált helyen, a nádas gyér, 100. ábra. Agyag-helgolandok Balatongyörök előtt. keskeny, a part közelében források bukkannak elő a víz alatt s télen a jégben hevesek alakjában jelentkeznek. Szigliget és Badacsony közt megint széles nádas van s ebben vész el az északi part legbővebb vizű patakja, az Egervíz. A nádas a part felé nedves, vizenyős rétbe megy át s a szigligeti halmok északi lábánál csatlakozik a Szigligettől nyugatra elterülő rétséghez. Ezt a lapályt nagyon jellemzik a jegenyefákkal (Populus piramidalis) szegélyzett utak. A jegenyék szép kifejlődése szintén a nagy talajnedvességre utal. A Badacsonynak köralakú alaprajza van Ez körülbelül éppen fél kerületével, tompa félsziget gyanánt ugrik előre a tóba. Közvetlen a tó partján pontusi vagy pannóniai rétegek feküsznek, de nagyon sok bazalt-törmelék jut a partokra. A nádas gyér és meg-megszakad, egyes helyeken egészen nyilt a part s köves magaslatok emelkednek a rendes vízállás vonala mentén. A hegy oldaláról lejövő, vízmosásos barázdák előtt kis delták s rajtuk kicsiny törmelékkúpok vannak. Badacsonytól keletre megint feliszapolt öböl következik, majd az őrsi hegygyei egészen új parttípus kezdődik s egészen Zánka vidékéig tart. Ezen a darabon ugyanis