A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
236 A Balaton hi drogra íiája. 236 A meder tehát az alsó, 0' 12°/ 0 0 esésű szakaszon határozottan sekély ós túlszéles lesz, míg Juth tájékán körülbelül megfelel. Az alsó szakaszokon tehát elég tekintélyes fenntartásköltségekre számíthatunk. Mindez azonban nem nagyon fontos. A Balaton felkarolása, kultusza óriási léptekkel halad előre. Az előhaladást a világháború megakasztotta, de remélhetőleg csak ideiglenesen. Gyorsan fejlődő, milliós lakójú fővárosunkhoz oly közel fekszik, hogy további fejlődése előrelátható. Ez a sokmilliós pénzforgalmú berendezkedés megérdemli, hogy nagyobb áldozatokat hozzunk vízállásának fixálása érdekében. Egyrészt a beruházás költségeiben nem szabad takarékoskodni, másrészt a fenntartás költségeitől sem szabad megijedni, ha az óriási üdülőtelep érdekei így kívánják. Mindenesetre nagyon kívánatos volna úgy a Siónak, mint a Zalának hajózhatóvá tétele, sőt a Zalát, tán a régi BESzÉűoES-féle terv szerint, a Murával is össze lehetne kötni, de nem azért, hogy a Mura vizét a Balatonba hozzuk, erre semmi szükség sincs, hanem hogy az árúk vízi úton olcsón juthassanak egyrészt a balatonparti fogyasztó-közönséghez, másrészt a nagytermelésű Dél-Alföldről és Dunántúlról az osztrák határ felé. Részben megvalósultak, vagy most vannak folyamatban s mindenesetre megvalósítandók tehát a következők: 1. A Sió kibővítése. 2. A Sió hajózhatóvá tétele. 3. A somogyi berkek kiszárítása, övcsatornával és szivattyúzással. 4. A Kis-Balaton felsankoltatása és kiszárítása. 5. A Zala hajózhatóvá tétele legalább Egerszegig. 6. Az alacsony partoknak árvízgátakkal való védelme fennebb ismertetett, tervezett s véleményem szerint is nagyon helyes módszerrel. 7. A már meglevő és a legutóbbi nagy árvízzel veszélyeztetett építmények (Keszthelyi partfal, sétatér, gőzhajó-kikötő, révfülöpi sétatér, déliparti villák, kertek stb.) kellő fölemelése, az 1916. i nagy árvíz tetőpontján fölül egy méterrel (a hullámverés miatt). 8. A szigligeti öböl elgátolása, lecsapolása. 9. A kékkúti medenczének halastóvá való átalakítása. 10. A kenesei magas-partoknak további omlások, rogyások, suvadások ellen való biztosítása. Minden nagy árvíz után félni kell ilyesminek az előfordulásától. Ilyen rendezés esetén a tó hosszú időre a legkellemesebb nyaraló- és üdülőhelyek czentruma lesz. Később a Zala előrenyulakodó deltája a keszthelyi öbölben sok kellemetlenséget fog okozni, amikor a Kis-Balaton már betelt, mint a folyó iszaplerakó medenczéje.
