A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Bain ton hidrograt iája. 209 bízták a további teendőket. Érdekes Szalós Mihály műszaki véleménye (1854 nov. 12.-érői), azért azt itt szó szerint közöljük. 1 Ehhez az érdekes szakértői véleményhez a következő megjegyzéseket fűzhetjük : „Színezés" az árok kitűzését, fenékpontjainak magasságmegállapítását jelenti. Valószínűleg az árok helyét kijelölték, a felszínről a növényzetet eltávolították s az egyenetlenségeket lefaragták, úgy hogy a leendő fenékkel párhuzamos felszíni sávot kaptak. A szakértői vélemény szerint ekkor már az árkok egy része (4000 öl) teljesen ki volt ásva, 2500 öl csak kétharmad részben, 1500 öl csak egyharmad részben s végül 2000 öl „színezve" volt, tehát előre jelezve és felszíne elegyengetve. A meg­ásott rész mélységét azonban a szakértő nem tartotta elegendőnek, mert így a csatornának nem lesz elég „esete", azaz esése, azután meg a záporvizek a mélyí­tést nem engedik meg. Ezért oldalcsatorna ásatását indítványozta, amely a kis- és középvizet addig levezetné, amíg a főcsatornát kellő mélységre kiássák. 1 Szalós Mihály mérnök műszaki véleménye 1854 nov. 12,-éről a következő: „Alulírt alázatos jelentése a Zala vize szabályozása további folytatása érdemében. A Zala viz szabályozása 1836-ik év őszén kezdetett meg: azóta különböző évek különböző szor­galma s igyekezete, más és más eredményt hozott elő : nevezetesen a kezdő évtől 1842-ik évig elké­szült tökéletesen a Mekenyei hídtól a Gellért szigetig 4000 öl 1842-ik évtől 1847-ik évig a Sármelléki határban két harmad részben 2000 „ 1847-től 1851-ig mi sem történt — míg 1851. és 1852. évben egy harmad részben elkészült ... 2000 , és szineztetett 2000 „ tizennyolcz évi munka után tehát az összes 12,000 öl hosszú árokvonalból elkészült, a mellékelt tér­képen A B C D és E betűkkel jelelt árok, még pedig A társaság két utóbbi összejövetele határozatai kezeskednek, miként nem czélja eddig kiadott mintegy 45,000 pforintra menő tőkéjét félmunkán megállapodva veszélyeztetni; sőtt inkább óhajtja habár erőfeszítéssel is azon munkát, melyet józan számítással kezdett, folytonos habár nem mindig egyenlő szorgalommal folytatott, mielőbb bevégezve látni. Hogy ez történhessen szükséges: 1-ször Az árok kezdetétől a Gellért szigetig a Zala új medrét, mely már egyszer tökéletesen ki volt ásva, de betipratások, vad vizek beleeresztése "s az egész árok kezelése körüli általános indolentia következtében eredeti lejtőségéből több helyen sokat vesztett, újra tisztogatás által első ásáskori alakjára vissza hozni, 's ha ez megtörtént, az egészen kiásott vonalat minden 4000 ölre két árokpásztor felállí­tása által jövendőre jó karban tartani. 2-szor. Eszközlésbe kell venni a társaság két utóbbi összejövetele azon határozatát, miszerint az elmaradott eseteket az Esztergáli vagyis Gellért szigettől fel kell hajtani, vagyis az ásást attól kezdve hol elmaradt folytatni. Az előbb előadottakból láthatni, hogy a Gellért sziget 's a kiásott új meder vég­pontja között 6000 öl távolság van, minek következtében a Zala filuma egészen az új mederben lévén, a bár határonkint történt legkissebb zápor is áradást okoz, következve a mélyítést úgy mint rendesen szokás esetet hajtva, eszközleni nem lehet : hanem a vizet az új mederből valamely mellék árokba kiszorítván, vezetni kell mindaddig még a szükséges mélyítés meg nem történt. Ha a mélyítés ez előtt 8 — 10 évvel történik, e czélra lehetett volna a Zala régi medrét használni, ez azonban jelenleg a berek szine alább szállása következtében annyira eltűnt, hogy több helyen megismerni is alig lehet; szükséges tehát a Hídvégi határtól kezdve a Zalavári, Sármelléki és Szt.-Györgyvári határokon keresztül a Szt.­Györgyvári várig, vagyis a mellékelt rajzban a, b, c, d, e vonalon egy kétöles árkot ásatni, melybe az A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 14 tökéletesen kiásva kétharmad részben egyharmad részben csak színezés történt . még egészen ásatlan . 4000 öl hosszúságban 2500 „ 1500 „ 2000 „ 2000 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom