A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
182 duzzadást előidézni, legalább a havi közepekben nem. Eszerint tehát a redukcziónak olyképen kell történnie, hogy amikor a hőmérséklet körülbelül 24°, akkor a csapadék redukcziója 0 eredményt szolgáltasson minden csapadék-mennyiségre nézve. Ugyancsak a görbék tanulmányozásából, empirikusan jövünk arra a tapasztalatra, hogy ha a hőmérséklet -|~4°-nál alacsonyabb, akkor a csapadék már igen energikusan emeli a folyó vízállását, tehát körülbelül -|~4°-on jön tekintetbe a csapadék normális értékében, azon alul mindig jobban és jobban. Az ilyen arányos redukczióra szerkesztettem olyan ábrát, mint a 85. ábra mutatja. Ezen I az induló pont, M a 0° hőmérséklet helye. X tengelyre rakjuk fel a hőmérsékletet, M-ből 1 felé, ha a hőmérséklet -}-, és M-ből J felé, ha a hőmérséklet —. Az A pont 4° távolságra van M-től. Itt állítjuk fel az Y egyenest s erre rakjuk fel a csapadék-ábra ordinátáit, ha azokat redukálni akarjuk Legyen pl. AB a csapadék-ábra redukálandó ordinátája, DM a megfelelő hőmér"Y séklet. Összekötjük I-t B-vel, D-ben függőleges vonalat állítunk s az IB vonal levágja róla a DC redukált csapadék-ordinátát. ,g ^ Ha a hőmérséklet negativus, tegyük fel MJ, ^ ! akkor ezt M ponttól jobbra rakjuk fel. Legyen a G I redukálandó csapadék-ordináta AG, akkor G-pontot I-vel összekötjük s ez a vonal a J ponton felállított függőlegesről levágja JH megnagyobbodott ordinátát. Ez elég durva és közelítő módja a redukcziónak, de egyelőre csak tájékozódni akarunk, 2 j) VATT^T^ hogy valóban a hőmérséklettel fordítva arányos-e iS5 ábr a a csapadék érvényesülése? Redukáló diagramm a csapadékokhoz. A redukczió teljes sikerre vezetett. A 84. ábra VI. számú grafikonja mutatja be az ily módon redukált, de kétszeresen megnagyobbított csapadék-ábrát. Persze a mértéke nem ugyanaz, mint a vízállások görbéjének mértéke, de járása ugyanaz. Maximumai és minimumai ugyanazok s legnagyobbrészt sikerült a relativus nagyságot is elérni minden maximummal. De még így sem tökéletes a hasonlat, hisz az természetes. Az arányosság valószínűleg nem egyszerű, t. i. az ICB, vagy ICH vonalak valószínűleg nem egyenesek, hanem lefelé konkávus görbék, talán parabolák. Ezt csak úgy lehetne eldönteni, ha még sokkal több évi tapasztalat állna rendelkezésünkre s minden hőmérsékletre megkeresnénk empirikusan minden csapadék redukálódását. Ez a most még rendelkezésre álló anyaggal kivihetetlen. Mathematikailag a következőleg fogalmazható ez a redukczió: A 85. ábrán CD : AB = ID : A4, de ID = 24° — t IA = 24° — 4° = 20°. AB a redukálandó csapadék, CD a redukált, amit keresünk. Az aránylatból
