A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

177 legmagasabb a vízállás februáriusban és legalacsonyabb augusztusban. Ez a IV. tábla diagrammáin is feltűnik. A szabályosság azonban nem valami nagy. így pl. 1910 szeptember havában szokatlanul magas volt a Zala vízállása, 1908 januáriusában pedig szokatlanul alacsony. A téli és tavaszi árvíz nem húzódik le egyetlen hullámban, hanem egyes rövidebb árhullámoknak egész sorozatából áll. Az esztendők éppen nem hasonlítanak egymáshoz. Milyen egészen más képe van 1908-nak és 1910-nek! De mindkettőtől s valamennyitől talán legjobban elüt 1913. A tavaszi árhullám itt jelentéktelen, de az augusztusi minimum hiányzik s július hónaptól kezdve tíz kisebb és nagyobb árhullám húzódik le, meglehetősen szabályos időközökben. Az egves árhullámokat a csapadékkal összevetve, meglepő eredményre jutunk. Némely nagytömegű csapadék alig érzik meg a folyóvízállásán (pl. 1911 október 1), máskor meg aránylag kevés csapadék tartós magas vízállást okoz (pl. 1907 febr. 21). Az árhullámok csak kivételesen tanúsítják azt a szabályos egyoldalúságot, aszimmetriát, amit a Duna és Tisza vízállás-grafikonjain olyan könnyen észrevehetünk. A nagy folyók rendesen gyorsabban áradnak mint apadnak, a vízállás-görbének tehát az a szabályos alakja, amit a Zalán az 1909 februárius havi árhullámon látunk. A csapadék befolyása tehát a vízállásokra éppen nem olyan egyszerű, mint azt első pillanatra gondolnók. Az összefüggés bonyolultsága még jobban szembetűnik a vízállások havi közepeinek a csapadék havi összegeivel való összehasonlításakor. Ez sokkal áttekinthetőbben tanulmányozható és szemléletes a 84. ábra grafikonjában. A 84. ábrában az első grafikon a Zala vízállásainak havi közepeit mutatja be. Helyesebb lett volna ugyan lépcsős ábrát szerkeszteni, de így egyszerűbb s az összehasonlításokra így is alkalmas. A második (II.) grafikon a zalaegerszegi csapadékok havi összegeit tüntetik föl. 1903-ban nem volt teljes a zalaegerszegi csapadéksorozat, azért a legközelebbi, ugyanazon a meridiánuson fekvő állomást, Győrvárt választottam, mert ennek körülbelül ugyanaz a csapadékjárása, mint Zalaegerszegnek. Később, kényesebb problémák megítélésekor, nem tartottam elegendőnek egyedül Zalaegerszeg csapadékait összehasonlítani a vízállásokkal, azért minden csapadékállomás adatát egyesítettem, amelyek csak a Zala vízgyűjtőterületén vannak. Az eredmény annyiban meglepő, hogy az összes csapadékmérő-állomások adatainak közepe majdnem teljesen vág Zalaegerszeg csapadékával. Ezt a 84. ábra IV. grafikonja mutatja be. Hasonlítsuk ezt össze a II. sz. grafikonnal s a hasonlat igazán meglepő. Valóban, a Zala völgyének közepes csapadékjárására nagyon jellemző éppen Zalaegerszeg csapadéka. Persze a IV. görbében egyesített sok állomás adata nem homogéneus, de erről már nem tehetünk. Az eltérés olyan sokféle, annyi a változatosság, hogy éppen emiatt bízom a közepek értékes voltában. A közepekben a következő állomások adatai vannak egyesítve: 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910 1911 1912 1913 Bak 4 4 4 4 4 4 4 4 + 4 4 Bőrönd . — — 4 4 4 4 4 4 4 4 — 4 Csehimindszent — + 4 4 4 4 4 + — 4 4 Felsőtelekes-major — — — — — — — — 4 — — — Győrvár .... 4 4 4 4 + 4 4 4 4 4 4 + Keszthely . 4 4 + 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Oriszentpéter . . — — — — — — — — — 4 4 A Balaton tudom. tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. réS2 12