A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
165 a mérések idején tapasztalt vízállásnál. Éppen ezért is használtam fel az alkalmat erre a mérésre. Ha nem is valami nagyjelentőségű adat, így szinguláris voltában, mégis tájékoztatónak jó. A mérés elég jó viszonyok közt, az akkor készülő zalavölgyi vasút hídjának építő állványáról történt. A meder szabályos, a víz folyása nyugodt volt. A keresztmetszet szélessége 28 méter, közepes mélysége 2'37 m, területe 66*4 m 2. A sebességeket WoLTMANN-szárnynval, modern műszerrel mértem, nemcsak a felszínen, hanem két helyen fenékig tartó sorozattal. A fenékig tartó mérésekből a felszíni és középsebességek közt levő viszonyt 0*75 mint faktor fejezi ki. A felszíni sebességek közepes értéke 0*534 m/sec, tehát az egész szelvény középsebessége v — 0*400 m/sec, a másodperczenkint átfolyó vízmennyiség tehát Q = 26*6 m7sec. Az 1895 április 3.-án és 4.-én végrehajtott mérések szerint akkor a Kis-Balatonba befolyó összes vízmennyiség 18*03 m 3/sec volt. így tehát másodperczenkint mintegy 8 köbméterrel kevesebb folyt akkor be a Kis-Balatonba, mint amennyi az utóbbi mérés alkalmával kifolyt. Ha felteszem, a hasonló vízállásokra gondolva, hogy a fenéki mérés alkalmával szintén csak 18 m 3/sec vízmennyiség jutott a Kis-Balatonba, fel kell tennünk azt is, hogy a Kis-Balaton vízállása a korábbi árvizek következtében akkor lényegesen magasabb volt, mint a Balatoné (persze ez csak néhány czentimétert jelent!), vagyis raktározva volt benne a korábbi árvizek vízfeleslege s ez folyt le a fenéki híd alatt olyan tekintélyes mennyiségben. A Zala és a Határ-árok, meg a többi vízfolyás messze kiöntötték. A Kis-Balaton is szabálytalan alakú, számításba alig vehetően komplikált víztartó, így tehát a fenéki híd alatt a Balatonba jutó vízmennyiség lényegesen több lehet, mint a Kis-Balaton egyidejű szaporulata a lefolyó vizek következtében. Valóságos előcsarnoka a Balatonnak. Meggyűlik benne a víz s csak hosszan elnyúlt árhullám alakjában ereszti le vizét a fő tóba. * * 1895 augusztus elején ismét végigmértem a Balatonba folyó patakokat s rövidség okáért ezúttal megint a fenéki hídnál mértem meg a Kis-Balatonból átfolyó vízmenyiséget. Eredményeim a következők: Mérés napja A patak vagy árok neve Vizmennyiseg r ° J liter/sec 1895 aug. 8. Arácsi-patak 40*8 „ „ „ Balatonfüredi patakok együtt ' . 76*1 „ Dobogó-patak 94*7 „ „ „ Aszófői időszakos patak 5*5 „ 9. Aszófői nagy patak 93*0 „ „ „ Örvényesi patak 105*2 „ „ „ Cserkút-patak 7 0 „ „ „ Zánkai patak 3*5 Átvitel: 425*8
