A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra fiája. 161 nagy részét a Világos-patak szállította le, mert ez még jóval nagyobb volt a nyárvéginél. Általában a Szigligeti öbölbe, Szigliget és Ederics közt lefutó árkok összes vize a nyár végén 1372 lit./mp. volt, ősz végén pedig 1374 lit./mp. tehát-majdnem ugyanannyi. Ezt onnan magyarázhatjuk, hogy a terület vizeinek legnagyobb része állandó forrásokból származik, amelyek nem igen érzik meg ily gyorsan az időjárás megváltozását. A györöki malompatak vize csak nappal folyik, éjjelre felduzzasztják, hogy a malomnak vize legyen. így aztán a nappal folyó vízmennyiségnek felét vettem mint a patak valódi vízmennyiségét. Rendkívül feltűnő, hogy a páhoki árkokban megint nem volt víz, vagy alig szivárgott bennük valami Még feltűnőbb ezzel szemben a Marótsárnak, a Sámson és Sávoly közt délről a Kis-Balatonba futó hatalmas víztömege. Úgy látszik sok eső volt a patak keleti vízvidékén, ahol az agyagról könnyen lefut a víz. A megyei Határárok lényegesen kevesebbet vitt, a Czölömpös-árok meg száraz volt. A Nagyberek árkai megint alig vittek vizet, sőt az erős északnyugati szél következtében mindegyiknek a torkolatába benyomult a fehér Balatonvíz, hátraszorítva a berkek fekete vizét. Ez a nagy szél akadályozta nagyon a mérést s azért csak kerek számokban mertem feltüntetni a nem nagyon megbízható mérések eredményét. De egyik árok sem vitt le valami jelentékeny vízmennyiséget, kivéve a Nagyárkot. De ezt a széltől védett helyen pontosabban is meg lehetett mérni. Meg kell jegyeznem, hogy a Hévíz árkának vízmennyisége nem a nagyon állandó Hévíz-forrás vizének megszaporodása következtében több most mintegy 200 literrel, hanem azért, mert ez az árok veszi fel a Gyöngyös-patakot is, az pedig a Vindornya-medencze nagy vízgyűjtőjét csapolja le. A kis kenesei patak ismét kimaradt. 1895 április elején mértem végig harmadszor a patakokat, hóolvadás után, amikor a legnagyobb vízmennyiséget remélhettem. S csakugyan egyes patakokra nézve megjegyezték az öregebb falusiak, hogy igen régen nem volt már olyan nagy vize egyik-másik pataknak, mint most. Sajnos, a kisebb árkokon már a kulmináczió után mérhettem csak, de még mindig igen nagy víz volt. Az eredmények a következők: Dátum A patak vagy árok neve Vízmennyiség O J liter/masodpercz 1895 ápr. 1. Fűzfői patak 1070 „ „ Vörösberényi patak 50'33 „ „ Remete, Almádiban 6'00 „ „ „ Alsóörsi patak 19'28 Lovasi patak . 135'94 „ „ „ Nosztori Csopakon 55'06 „ „ Koloska Arácson 8'00 Balatonfüredi I. patak (a Kéki völgyből) . . 49'80 „ „ „ II. patak (a faluból) 61 "80 „ 2. Dobogó-patak (B.-P'üred és Aszófő közt) . . 139'39 „ „ Aszófői I. patak (ideiglenes) 79'12 „ „ „ II. patak (nagy és állandó) .... 89'15 „ „ „ Pécsei-patak (Örvényesnél) 122'20 Átvitel: 82677 A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 11
