A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

.1 Balaton hidrografíája.. árkok viszik bele a berekbe. Abban egész árokrendszert áskáltak, hogy víztelenítsék, meg bogy ladikok járhassanak rajta, de nem sikerült a dolog. Most a berek vizét bét kis árok viszi le a tóba, de ezeknek legnagyobb része állandóan száraz. 40. területünk megint egészen kicsiny. Faluszemes környékének tóra néző lejtőségét foglalja össze. Egyetlen nagyobb árka van, ez a falun keresztülvezet. Víz innen csak nagy ritkán jut a tóba. 41. területünk a szoládi árok vízvidéke. A szoládi gyönyörű szélbarázdát annyiszor rajzolják a Balaton lefolyásának! Pedig vízválasztó mocsárvidéke Karád alatt 151 m magas, tehát 4(5 méterrel van a Balaton színe fölött. Ha úgy meg akarnánk duzzasztani a tavat, hogy itt keresztülfolyjon, akkor elöntené Somogy nyugati és Zala délkeleti részét s belezúdulna a Drávába, de elöntené a Sió egész környékét s a tó roppant szélességben nyúlna le egész a Dunáig. Éppen nem ez a legalacsonyabb küszöb, amely a tó vízvidékét más vízterülctektől elválasztja! Ezért a völgv egyáltalában nem tekinthető eróziós völgynek, de ez ellen szól minden íluviális képződménynek teljes hiánya is. A vízválasztó vidékén a Büdösgáti víz nevezetű mocsár terül el Déli végén, Cseszta-puszta előtt terraszszerű kis emelvény áll a mocsárvilágban szigetként. De ugyanilyen kis terraszszerű magaslat van Köttse fölött is a balparton. Az eredeti detlácziós szint darabjai ezek. Az árok nagyon kevés vizet kap. Csak két nagyobb mellékvölgy nyílik bele, az egyik Csepelynél, a másik Szolád fölött. Őszödnél egészen összeszorul a vízterület s a csatornázott folyás két ágra szakadva megy végig a kis öszödi berken át a Balatonba. 42 területünk a Szárszó-földvári lejtőség. A szoládi és a kőröshegyi szélbarázdák közt húzódó halomgerincz északi végződése ez, hatalmasan alámosva abrázióval. Ilyenformán természetesen úgyszólván semmi viz sem jön erről a területről a Balatonba, csak nagy záporok és hóolvadás idején. 43. területünkről, a kőröshegyi vagy földvári árok vízvidékéről szintén nagyon kevés víz jön a Balatonba, mert tudjuk, hogy a kőröshegyi árkot a Jaba-patak lefejezte. Ami víz lejön a halmokról, az legnagyobbrészt elvész a kis három szögalakú földvári berekben. 44. területünk Szántód-puszta és Zamárdi falu környékét foglalja magában. Innen úgyszólván egy csepp víz sem jut le a tóba, hanem mind elvész a szántódi berekben. Csak Zamárdi keleti végén van egy kis aszó. 45. területünk az endrédi árok vízvidéke. Endréd falu nagyon szépen fekszik a völgyecske S alakú kanyarulatának alsó végén s mivel elég magas hegyek veszik körül, bő források fakadnak a falu előtt. A falu fölött a völgy száraz, nincs állandó vízfolyása, de Endréd alatt annyi víz bugyog ki a forrásokból, hogy malmot is hajt. A patak vizének nagy része azonban ismét elvész a Tóköz-puszta előtt levő, limán-szeru berekben 4(>. területünk a töreki-major árka. Ez is a Jódszőllő alatt fakadó forrásokból táplálkozik, de vize alig jut le a Balatonba. Ez is limán-szeríí berekben végződik. A somogyi vízterületről tehát a vidék csekély esései következtében nagyon kevés víz jut a Balatonba. Össze sem lehet ezt a vízmennyiséget hasonlítani a Felvidékről bejövő vizek mennyiségével, pedig a Felvidéken fekvő vízterület nem sokkal múlja felül a somogyi vízterületet. Ennek tisztán a domborzat az oka.