A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra fiája. 135 Az árkok közt levő gerinczekről a következőket szükséges elmondanom: A Baki-völgy és a Pölöske-völgy közt emelkedő söjtöri gerincz legészakibb részén, a Kápolnahegyen 290 m magasra, de innen délre néhány helyen még 300 m fölé is emelkedik, tehát jóval magasabbra, mint a plioczénkavicsplató a Zala és Rába közt. Innen dél felé a legmagasabb tetők magassága folyton csökkenik, de a balatoni, északparti vetődés mentén egyszerre lealacsonyodik, körülbelül Pölöske szélességén, de nem túlságosan. Legalacsonyabb hágója a Fűz-völgy, vagy Sümegi-puszta, Söjtörtől északra, tehát éppen a Balaton tengelyében. Dél felé megint emelkedik s legmagasabb pontja az oltárci Vári-domb (336 m). Ettől délre, úgy látszik megint tektonikus sűlyedés következtében lealacsonyodik. Csak figyelmeztetni akarom az olvasót, hogy a Koppány 68. ábra. Kilátás Zalaapáti felől keletre. völgyének tektonikus vetődése megnyújtva erre felé vág s a többi gerincz is ezen a tájon hasonló változást mutat. A söjtöri gerinczen úgy, mint a többin is, egy idős felszíni forma kombinálódik fiatalos völgybevágódásokkal. Nagy, lapos hátakat találunk meredeken bevágódott völgyek közt. Mindenesetre előbb a szenilis forma elkészült s csak azután történtek a bevágódások. így tehát megifjodás tüneményével állunk szemben. Kétségtelen, hogy a szenilis forma a detláczió idején keletkezett, tehát a bazaltok képződése közben és az utána következő időben, de a felsőzalai ópleisztoczénterraszok keletkezése előtt. A Zala bevágódásával kapcsolatban vágódtak be a Váliczka. a Pölöske stb. a detlácziós szélbarázdák fenekébe s ekkor indult meg a gerinczek szenilis formáinak megifjodása is. A vöczköndi gerincz legmagasabb pontja az Apáti fölött emelkedő Öreghegy (295 m), meg a Misefa fölött emelkedő Erdőhát (310 m), de Pölöske szélességén egyszerre lealacsonyodik s csak mintegy 170 m magasságú, keskeny hát nyúlik el
