A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
18 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 18 5. Erre lcb. 7 5 m. homok települ homokkőlencsékkel, melyek levelesen, palásan válnak el. E lencséket ma építőkőül bányászszák. HALAVÁTS leírásából ítélve e rétegből gyűjthette a Vivipara cyrtomapliora Biíus-t. 6. Legfelül 6—7 m. vastagságú homokos lösz fedi a pannóniai rétegösszletet. Az eddig ismert s fönnebb fölsorolt faunából nem lehet azt a pontos szintet megállapítani, melyet a zala-apáti-i pannóniai rétegek a felső-pannoniai emeleten belül elfoglalnak. Mert azok az alakok, melyek határozottabban a Congeria triangularis és Cong, balatonica jellemezte szintre utalnának, ritkák, legnagyobbrészt töredékek s így biztosan meg nem határozhatók; egyedül a Vivipara Sadleri PARTSCH. az, mely biztosan meghatározható s a faunának mondhatnám uralkodó alakja. Mások ismét mint pl. a Micromelania Schwabenaui FUCHS sp. és Melanopsis (Lyrcaea) cylindrica STOL., melyek szintén a Cong, triangularis színtjére utalnak, elvétve a magasabb Cong.spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte színtben is megvannak. A fauna legtöbb alakja pedig olyan, mely a felső-pannoniai emeletnek majdnem minden színtjében el van terjedve, s így színtjelzőnek nem tekinthető. így e rétegeket inkább a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintbe kellene helyezni anélkül, hogy belőlük Cong, triangularist vagy C. balatonicat ismernénk. Emellett bizonyítana HALAVÁTS Vivipara cyrtomapliora-ja is, ha tényleg a szelvény 5. számú rétegéből származik. Mert ezt eddig csakis a Congeria triangularis jellemezte színtbői ismerjük. Szóval mindaddig, mig gazdagabb anyagom nincs, végérvényes ítéletet e rétegek szinti helyzetét illetőleg mondani nem lehet. Azért a táblázatban a Cong, triangularis és Prosodacna Vutskitsi jellemezte szintek határára helyezem e lelethely rétegeit. Azt sem lehetett ez anyag alapján megállapítani, hogy STOLICZKA faunája ugyanebből a rétegből való-e. Eddigi ismereteink szerint STOLICZKA faunája is inkább a mélyebb Congeria triangularis szintre utal. 9. Zsidi Öreg-Lázhegy (Zala vármegye). Keszthelytől ÉK-re a Zsidi-patak völgyében lévő Zsid községtől K-re a bazalttal fedett Nagy- vagy Öreg-Lázhegy nyugati részén, a Nagy-Rétipatak völgye fölött közvetlenül a bazalt alól gyűjtött VITÁLIS ISTVÁN dr. csillámdús sárga homokból Unió Wetzleri DUNKER és Melanopsis decollata STOL.?-t. Ez alatt régibb pannóniai korú rétegzett homok- és agyagpadok váltakoznak. 10. Zsidi Fertőshegy (Zala vármegye). Zsid községtől K-re a Fertőshegy aljában SZORTÓ FERENCZ kútjából kapott porhanyó homokos agyagból a következőket sikerült kipreparálnom: Melanopsis decollata STOL.? és Neritina (Clithon) sp. ind. Hogy e két előfordulás rétegei milyen viszonyban vannak egymással, azt nem tudom ; annyi azonban tény, hogy a fertőshegyi előfordulás vagy egykorú az öreglázhegyivel, vagy annál is régibb, fiatalabb semmi szín alatt sem lehet Rendkívül érdekes a lázhegyi előjövetel, annyiban, hogy itt lehet egyedül teljes biztonsággal megállapítani a bazalt kitörések biztos levantei korát, mivel a bazalt itt világosan az eddig legfiatalabbnak ismert felső-pannoniai emeletbeli Unió Wetzerli-dús homokot fedi.
