A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája

4 hu ki t onm a llé ki pontu si korú rétegek faunája. 9 Majd vastagabban fluviatil szerkezetet feltüntető sárga, finom homok van, vasas kötszerü szalagokkal, e fölött pedig a bazalttufa (2), amelybe, tovább északra, vannak bevájva a remetelakások. Mindezt az 1. ábra vázlatosan mutatja. As Echó alatti részében a partoldalnak, a fentebb említett fluviatil szerkezetet feltüntető sárga, finom homok igen sok fossziliát tartalmaz, melyek között a következő alakokat sikerült meghatározni:

1 Chára-magvak r. Congeria balatonica PARTSCH gy. » triangularis PARTSCH r. Dreissensia Dobrei BRUS. r. » cfr. Sabbae BRUS. r. Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS i. r. Limnocardium apertum MÜNST. gy. » vicinum FUCHS i. r. » decorum FUCHS r. » tihanyense HAL. I r. Neritina (Neritodonta) obtusangula FUCHS r. Neritina (Neritodonta) radmanesti FUCHS gy. Valvata balatonica ROLLE r. Valvata simplex FUCHS r. » (Aphanotylus) Fuchsi BRUS. r. Vivipara Sadleri PARTSCH gy. Bitliynia margaritula FUCHS gy. Litorinella subula FUCHS i. r. Pyrgula bicarinata BRUS. r. Micromelania Schwabenaui FUCHS r. » laevis FUCHS I. gy. Melanopsis Bouéi FÉR. r. oxyacantha BRUS. r. pygmaea PARTSCH gy. » decollata STOL. gy. » (Lyrcaea) caryota BRUS. r. Planorbis varians FUCHS i. r » inornatus BRUS. i, r. A Nyársas-hegy alatti szakadék. A Lóczr-tól gyűjtött anyagban találok e jelzéssel sok fossziliát, melyek sárga, foszlós, homokos agyagból valók. Magam nem ismerem e lelőhelyet s LÓCZY úr a következőket szíveskedett velem közölni: «A «Nyársas-hegy» közvetlenül a kolostor déli fala alatt emelkedik a félsziget keleti peremén. Kovás mésztufából áll, mely alatt réteges bazalttufa és eruptiv tufa nyugszik. Épp a vulkáni tufát kiöntő hajdani kráter felett emelkedik ez a domb. Délről egy nyereg választja el az Akasztó-dombtól,

ä melyen a tihanyi szérűskertek vannak és melyről egy út vezet le a kolostor alá a kikötőhöz, a fürdőházakhoz és a vízemelő szélkerékhez Ennek az útnak a felső peremén váltakozik néhány vékony agyagrétegecske a bazalttufával, melyről HOFMANN KÁROLY szól.

;

i Az útnak alsó részében volt a szakadék, melyben 1893-ban a kövületeket gyűjtém. Közvetlenül a bazalttufa alatti törmelékes, homokos agyagból valók. Azóta a szakadékos lejtőt befásították, de szerteheverő darabok most is mutatkoznak.» E rétegben a következő fajok fordulnak elő: Congeria balatonica PARTSCH r. Limnocardium apertum MÜNST. gy. Dreissensia Dobrei BRUS. r. » decorum FUCHS gy. Dreissensiomya Schröckingeri FUCHS r Neritina (Neritodonta) radmanesti Unió Halavátsi BRUS. r. FUCHS r. 1 Valószínűleg erről a lelőhelyről származik az az anyag, melyet FUCHS TH. dolgozott föl. 2 Az Akasztó-domb és a Nyársas-hegy nevei a régibb katonai térképeken föl vannak cserélve. 3 HOFMANN K.: Die Basaltgesteine des Südl-Bakony; Mittheil, aus dem Jahrbuche der kön. ung. geolog. Anstalt, III. Band, 4. Heft, p. 124.