A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
4 A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 4 P ARTS CH P. 1820-ban, a mikor R IES J. F. füredi fürdőorvostól az első példányokat kapta, mytilus-nak mondja; behatóbb tanulmány után azonban 1835-ben felállítja a congeria-nemet, s Tihanyról két fajt: a C. triangularis és C. balatonicá-'t írja le, s ezzel megvetette azt az alapot, melyen az utána következő geologusok és paleontologusok tovább építettek. A tihanyi félsziget és pontusi korú rétegei különben a Balaton mellékének az a része, mely — a bazaltkúpokkal egyetemben — leginkább foglalkoztatta a természetvizsgálókat. 1856-ban ZEPHAROVICH V. ír terjedelmesebben róla s geologiai térképét is közli, melyen alapul a bécsi Cs. kir. Földtani Intézettől 1861-ben az e vidéken megejtett átnézetes geologiai fölvétel. — 1869 70-ben a M. kir. Földtani Intézet részéről BÖCKII JÁNOS és TELEGDI R OTH LAJOS vették föl részletesen a Balaton környékét, s 1872-ben megjelent BÖCKH J-nak a Bakony déli részének földtani viszonyait tárgyaló klasszikus műve, mely pontusi rétegeinkkel is részletesen foglalkozik. Most pedig, hogy a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága azt a nagyszabású anyaggyűjtést megtette, mely hazánk e legnagyobb tavának minden irányban való megismeréséhez vezet, tisztelt barátom, DR. LÓCZY LAJOS egyetemi tanár úr, a bizottság nagyérdemű elnöke, a pontusi korú üledéket is részletesen tanulmányozta, fossziliákat gyűjtött s a nagy terjedelmű anyagnak feldolgozásával engem tisztelt meg, mit e helyen is neki megköszönni kedves kötelességemnek tartom. Miután pedig a Bizottság lehetővé tette nekem, hogy a balatonkörnyéki pontusi korú rétegeket a helyszinén magam is tanulmányozhassam, a lelőhelyeken gyűjtsek: oly adatok és anyag áll rendelkezésemre, mely eddigi ismereteinket lényegesen kiegészíti, és a melynek eredményeit a következőkben van szerencsém közölni. Végül hálás köszönettel kell megemlíteni azt a bőkezű támogatást, melylyel SEMSEI DR. SEMSEY ANDOR úr lehetővé tette, hogy Wienbe utazva, az ottani múzeumokban levő eredeti anyagot tanulmányozzam, s ekként némely kérdést megoldhassak.
