A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kadić Ottokár: A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai

B) A BALATONVIDÉKI FOSSZILIS EMLÖSMARADVÁNYOK RENDSZERTANI LEÍRÁSA. OSZTÁLY: MAMMALIA. REND: UNGULATA. ALREND: PROBOSCIDEA. CSALÁD: ELEPHANT1DAE. NEM: Mastodon. Mastodon longirostris KAUP. Lelőhely: Keszthely (Zala vármegye). Keszthely vidékének pannóniai korú rétegei. Baloldali alsó M. 3. (IV. tábla, 1—3. ábra.) A meglevő öt, csöcsalakú haránt­járomból csupán a három középső maradt meg teljesen, míg az elülső és hátulsó harántjárom, úgymint a gyökerek is letörtek. A meghatározást dr. SCHLOSSER M. végezte. A fog a Keszthelyi Múzeum tulajdona. NEM : Elephas. Elephas antíquus FALC. Lelőhely: Városhidvég (Veszprém vármegye) A Kavicsosdombbal szemben levő kavicsbányák. 1. réteg. Régibb pleisztoczén. A m. kir. Földtani Intézet gyűjteményében Budapesten, erről a lelőhelyről több zápfog és izolált foglemez van. Egy moláris töredéke. Megvan a hátulsó fele hat lemezzel. A felső felület vízszintesen lekoptatva. A lemezek közötti közök és a korona külseje czementtel teljesen ki vannak töltve és bevonva. Ezt a darabot BAÁN FERENCZ gyűjtötte és 1871-ben a budapesti m. kir. Föld­tani Intézetnek ajándékozta. Bal alsó moláris A. Számos töredékből összeragasztott, tíz lemezből álló rossz megtartású darab. A felső felület homorúan lekoptatott A külső perem vala­mivel magasabb mint a belső. A czementképződés erősen kifejlődött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom