A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kadić Ottokár: A Balaton vidékének fosszilis emlősmaradványai
11 A Balaton vidékének fosszilis em l os maradványai. a városban elszórtan található csontváz-részeket is megszerezte. Ez a becses lelet LÓCZY LAJOS közvetítésével, SEMSEY ANDOR úr áldozatkészsége mellett, csere útján a zalaegerszegi főgimnáziumból 1901-ben a m. kir. földtani intézet múzeumába került. 7. Karád (Somogy vármegye). Lelőhely: A Csicsali puszták melletti vasútépítkezéskor a 2. sz. bevágásból, 14 m. mélységből egy Rhinoceros antiquitatis BLMB. tibiája került napvilágra. III. SZUBFOSSZILIS EMLŐSÖK LELŐHELYEI. 1. Fokszabadi (Veszprém vármegye). Lelőhely: A Sáfránykert nevű magaspartból, 6 km. távolságban a siófoki vasúti állomástól humózus rétegből (a) LÓCZY LAJOS a következő maradványokat kapta: liquus cab alius L Bos taurus L. 2. Városhidvég (Veszprém vármegye). Lelőhely: A 3 m. mély Siócsatorna rétegeiből, ismeretlen mélységből egy Sus ser of a L. állkapcsa került a napvilágra. 3. Kéthely (Somogy vármegye). 1. Lelőhely: A Sári-pusztai tőzegtelepből holoczén tőzegből a következő emlősök maradványai kerültek napvilágra: JJrsus arctos L. Sus serofa L. 2 Lelőhely: A Sári-pusztai új csatornaágból holoczén tőzegből a következő emlős maradványait ásták ki: Bos taurus L. 3. Lelőhely: A nagybereki tőzegtelepből holoczén tőzegből egy Sus serofa L. állkapocsmaradványa került ki. A lelet a Keszthelyi Múzeum birtokában van.
