A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A Dunántúl keleti részének pleisztoczén korú puhatestű faunája
28 A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája. III. ADATOK A FÖLDRAJZI ELTERJEDÉSRŐL. A fenti táblázatokat szemlélve, első pillantásra feltűnik az, hogy egyes alakok, a melyek a pleisztoczénban széles körben elterjedtek, ma már ugyanazon a területen sokkal kisebb számban élnek vagy egyáltalában nem is fordulnak elő. Ugyancsak áll ez megfordítva is. Vegyük az eseteket sorra és pedig először az utóbbit. A Vitrina pellucida MÜLL , a magyarországi pleisztoczénból még sehonnan sincs teljes biztossággal kimutatva, 1 holott élő példányai az egész országban találhatók. Különösen gyakori ez a faj az északkeleti Kárpátokban és az erdélyi medencze területén, de gyakori a nagy magyar Alföldön is, a hol — különsen Budapest környékén — közönséges, sőt ezenkívül még Horvát-Szlavonországból is ismeretes. 2 Egyébként egész Közép-Európában honos. WEISS említi a thüringiai (burgtonnai) mésztuffából is, a melyet ő a II. interglaciális periódus felső részébe soroz. Ugyancsak ismeretlen a pleisztoczénból a Xerophila carthusiana MÜLL , is, a mely nálunk Soós szerint 3 «az északnyugati és északkeleti felföldet kivéve mindenütt közönséges»; egyébként pedig közép-Európától a Kaukázusig, illetőleg Szíriáig ismeretes. A Dunántúlon mindenütt megtaláltam; itt is a legtöbb helyen tömegesen fordul elő és százával gyűjthető. WEISS 4 Fok-Szabadiról (Sáfránykert, d réteg) ezzel a megjegyzéssel említi: «Hogy foszilis e, az kétséges.» Még nagyobb mértékben tapasztalható ez az eset a Xerophila obvia HARTM.nál. Ez a faj hazánkban ma úgyszólván mindenütt előfordul, szinte azt mondhatnám, hogy a legközönségesebb csigafajunk; holott a pleisztoczénban való előfordulását még eddig korántsem tarthatom megállapítottnak. WEISS lajstromában" két helyen is szerepel ugyan, de ő sem tartja a tőle vizsgált példányokat pleisztoczénkorúaknalc, hanem ezeket írja róluk: «Előttem úgy tűnik fel, mintha ez reczens alak volna, úgy, hogy talán kifehéredett recens példányok keveredtek a megvizsgált anyag közé.» A mennyiben ez a faj száraz helyeken tartózkodik és különös előszeretettel keresi fel a löszön burjánzó növényi gazt, valóban könnyen megesik, hogy gyűjtés közben egyes példányai a lösz közé keverednek, különösen hogyha nem a csigákat szedjük, hanem iszapolás végett magát a löszt. Velem is többször megtörtént ez, de mindig idejekorán észrevettem a tévedést. Jelen munkában a Xerophila obvia HARTM. szintén szerepel két helyen (9. 16); a két termőhely egyike (9) azonban futóhomok, a másik (16) pedig ó-alluvialisnak látszó, részben humuszszal kevert üledék. Így van ez némileg a Helix pomatia L.-vel is, a melynek csak 1 példányát találtam a dunaföldvári lemosott löszben, de a mely szintén lehet kifakult recens példány is. Ezen az egy kétséges adaton kívül nagyon kevés adatunk van az irodalomban arra nézve, hogy vájjon a Helix pomatia L., a mely ma egész Európában közönséges, élt-e már hazánk területén a pleisztoczén-korban is. En hajlandó 1 Fentebb, a szisztemikai részben említett indokok alapján a magam adatát (17. termőhely) is bizonytalannak tartom. 2 CSÍKI : 1. cit. — 3 Loc. cit. p. 149. — 4 Loc. cit. p. 16. — 5 Loc. cit. p. 15.
