A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A Dunántúl keleti részének pleisztoczén korú puhatestű faunája
632 A Dunántúl keleti részének pleisztoczénkorú puhatestű faunája. színűek és mészeresek, helyenként apró kavicsos lencsékkel, feljebb azonban típusos sárgásszürke színűek és kevés kövületet zárnak magukba (2. ábra, 4. réteg). Lejebb az alsó rétegek mindinkább agyagossá válnak és rőt színt öltenek (2. ábra, 3. réteg). Egyes helyeken a löszből kimosott konkrécziók is tartalmaznak csigákat (iClausilia dubia, Papilla muscorum stb.), a melyek rendkívül kemények, ellentétben a löszben található, törékeny példányoktól. Ezen a helyen, a part mentén a következő fajokat sikerült gyűjtenem: 1. Vitrea pellucida MÜLL . rr. 2. Hyalina crystallina MÜLL. r. 3. Conulus fulvus MÜLL . r. 4. Patida ruderata STUD . r. 2. ábra. A dunaföldvári magaspart átmetszete. Mértéke körülbelül 1: 600. 1. Duna; 2. fiatal harmadkorú homok kövületek nélkül; 3. á lösz alja, mely helyenként vörhenyesbarna színű és agyagos; 4. magas löszfal, igen sok löszbábuval és ittott kavicsos homoklcncsékkel; 5. alluviális rétegek, a melyben állati csontok és agyagcsorcpck találhatók. 5. Xerophila striata MÜLL. var. costulata PFR. C. rr. 6. Fruticicola hispida L. gy. 7. Campylaea arbustorum L r. 8. Pomatia pomatia L. rr. 9. Vallonia pulchella MÜLL . gy. 10. » tenuilabris BRAUN A. r. 11. » costata MÜLL . rr. 12. Zua lubrica MÜLL . gy. 13. Chondrula tridens MÜLL . gy. 14. Chondnda tridens MÜLL. var. elongata rr. 15. Torquilla frumentum DRP. gy. 16. Orcida dolium DRP r. 17. Pupilla muscorum L. gygy. 18. Pupilla muscorum L. var. elongata CLESS. rr. 19. Vertigo pygmaeum DRP rr. 20. Isthmia minutissima HARTM rr. 21. Clausilia dubia DRP. gy. 22. Lucena oblonga DRP. gygy. 23. Tropodiscus umbilicatus MÜLL gygy. (helyenként). 24. Gyrorbis spirorbis L. rr 25. Gyrorbis vortex L. rr 18. Termőhely: Édesvízi üledék Dunakömlőd és Bölcske közt. Mint sok egyebütt, úgy ezen a helyen is a lösz valószínűleg terczier (plioczén ?) rétegeken fekszik; erre vall legalább az a körülmény, hogy a löszbe vájt apró vízmosások egyikében egy Hypparion sp. zápfogtöredékét és egy másik, hasonló megtartású csontdarabot találtam, a mely utóbbit azonban még megközelítőleg sem sikerült meghatároznom. A lösz aljában rendkívül sok kövület gyűjthető, a melyek többnyire édesvízi fajokhoz tartoznak. Helyenként a csigahéjakból kioldott mész a kőmagvakat krétás rögökké tömörítette össze. A felső rétegekben és a ráömlött fiatalabb löszben a tipusos szárazföldi löszcsigák (Campylaea arbustorum L., Fruticicola hispida L., Pupilla muscorum L., Zita lubrica MÜLL , stb.) fordulnak elő (1. a 3. ábrát). A lösz sárgás-szürke színű és kissé homokos. Az összes lelőhelyek közt itt találtam a leggazdagabb faunát, a melyet az alábbi fajok képviselnek: 1. Hyalina crystallina MŰIM. rr. 2. Patula ruderata STUD . rr. 3. Xerophila striata MÜLL. var. costulata PFR. C. rr.
