A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról
4 A mencshelyi édesvízi mészkő faunájáról. 4. Pupilla muscorum L. r. 5. Limnus stagnalis L. (juv.) rr. 6. Spirodiscus corneus L. gy. 7. Gyrorbis cf. spirorbis L. (juv.) rr. 8. » septemgyratus ZGL . gygy9. Tropidodiscus umbilicatus MÜLL . gygy. 10. Segmentina nitida MÜLL. gy. 11. Emmericia Lóczy n. gy. 12. Bithynia sp. "ind. gy. 1 A ki csak egy pillantást vet erre a faunára, azonnal STÄCHE munkájára, kell hogy emlékezzék, a ki mint fentebb láttuk, a kutii édesvízi mészkőből H. nemoralis-X (lehet hortensis is), Pl. corneus-X, Pl. nitidus-X, Pl. marginatus-X (— umbilicatus) és Pupa muscorum-ox említ. De nemcsak STÄCHE , hanem BÖCKH, HALAVÁTS és LÖRENTHEY munkáiban is több olyan vonatkozás van, a melyek VITÁLIS abbeli felfogását, hogyanagyváz son y— ö c s—p ulai felső mészkövek kora a lösz korszakot közvetlenül megelőzött időszakban, vagyis az alsó pleisztoczénben keresendő, csak megerősítik. Úgy látszik, e képződések korának — a legalább részben való - téves értelmezése nemcsak a sztratigrafiai viszonyok félreismerésében, de itt-ott a fauna preok kupáit megítélésében is találja magyarázatát. Ha ugyanis előre elfogadjuk valamely rétegről annak már előbb feltételezett korát, a benne esetleg idegenszerűnek mutatkozó faunát lehetetlen helyes elbírálás alá vennünk. Ily módon kell hogy űj fajok támadjanak, a melyeket előbb valósággal le kell lepleznünk, mielőtt végleges és biztos megismeréshez jutnánk. Ez a tünet kisebb-nagyobb mértékben a fent ismertetett munkáknak majdnem mindenikén felismerhető. A mencshelyi fauna nézetem szerint határozottan alsó pleisztoczénkoru s a hozzátartozó új Emmericia-faj éppen olyan reliktum, mint a városhidvégi Hydrobia, Corbicula stb. Az átmenet a levantei korból a pleisztoczénbe — ügy látszik — sokkal fokozatosabb, semmint azt eddig gondolták s újabb megfigyeléseim ismét a mellett tanúskodnak, hogy egyes fajokból korra való következtetést sohasem szabad levonni. Hasonló faunát tartalmazó édesvízi mészkövekből több helyről (Kapolcs, Pula, Nagyvázsony, Kikiri-tói fensík, Kuti, Iszkaszentgyörgy) vannak előttem kézi példányok, de minthogy ez az anyag paleontologiai vizsgálat czéljaira nem alkalmas, részben pedig kevés, addig is, míg valaki ezzel a kérdéssel személyes megfigyelések és gyűjtés révén tüzetesebben foglalkozhatik, csupán arra akarok utalni, hogy nézetem szerint az édesvízi lerakodások felső, térszínileg is magasan fekvő mészkövei valószínűleg nem plioczénkorűak, hanem az alsó pleisztoczénbe tartoznak. 1 Ez a Bithynia, a mennyire az a Iliányos kőmagvakból megítélhető, a nyílás széle helyén itt-ott nyomokban, mutatkozó gyenge kitüremlés révén arra az alakra emlékeztet, a melyet NEUMAYR az árapataki plioczén rétegekből B. labiata néven írt le. ( HERBICH und NEUMAYR : Beitr. z. Kenntn. foss. Binnenfaunen, VII. Jahrb. der IC. k. Geol. Reichsanst. Bd. 25. 415—417. 1. XVI. t. 10—14. á.). Mindaddig, míg jobb példányok nem állnak rendelkezésre, erről az alakról bővebben nem nyilatkozhatunk.
